Mint ahogyan oldalunkon is írtunk róla, a választásokat követően civil szervezetek, médiaszakmai egyesületek, valamint a belgrádi, újvidéki és niši egyetemek médiatanszékeinek képviselői az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületnél (REM) kezdeményezték az Informer televízió sugárzási engedélyének visszavonását. Indoklásuk szerint a csatorna éveken át rendszeresen megsértette a törvényeket és műsorszolgáltatási kötelezettségeit, a szabályozó azonban ezeket nem szankcionálta. A Cenzolovka egy elemzésben tekintette át a televíziós csatorna bűnlajstromát.

A 2023 májusában indult televízió az azonos nevű lap és hírportál gyakorlatát –a hatalom bírálóinak támadását, a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić támogatását. – folytatta. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) már a 2023 végi választási kampányban megállapította, hogy a csatorna a hatalmat részesítette előnyben, az ellenzéket pedig kifejezetten negatívan mutatta be.
A kifogások nem kizárólag politikai műsorokat érintettek. A 2024 márciusában eltűnt Danka Ilić keresésekor az Informer stábja a kislány nagybátyjának tiltakozása ellenére filmezett a házánál. A stúdióból arra biztatták a riportert, hogy üsse meg a férfit, mert az jót tenne a nézettségnek. Ugyanezen a csatornán Ninoslav Cmolić bűnügyi rendőrségi vezető a gyanúsítottak magatartását vlah származásukkal hozta összefüggésbe, ami tiltakozást és hatósági fellépést sürgető felhívásokat váltott ki.
A REM akkori tanácsa ennek ellenére, három nappal saját mandátumának lejárta előtt, 2024. november 1-jén belgrádi földfelszíni sugárzási engedélyt adott az Informernek. Olivera Zekić tanácselnök kiválónak nevezte a pályázatot. A Cenzolovka által megszerzett jegyzőkönyv szerint azonban a meghallgatáson alig néhány mondat hangzott el, érdemi műsorszakmai kérdések nélkül.
Az Informer 2025 áprilisában – miután bekerült az SBB kábelhálózatába, és így Szerbia jelentős részén elérhetővé vált – lemondott a belgrádi engedélyről. Kábeltelevíziós engedélye 2031 májusáig érvényes. A mostani kezdeményezés ennek visszavonására irányul.

Céllkeresztben az egyetemisták és a tüntetők

Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlását követő tiltakozásokkal a csatorna támadásainak köre is kibővült. Egy újvidéki egyetemista lány 2025. januári megverése után Vojislav Šešelj az Informerben igazolta az egyetemisták baseballütőkkel történő megtámadását, hozzátéve, hogy a párt biztonsági embereinél akár pisztoly is lehetett volna. A REM szakmai szolgálata pedig ebben az esetben nem állapított meg törvénysértést. Šešelj egy másik diáklányt hajának kitépésével fenyegetett meg, miközben a csatorna a fényképeit mutatta.
A 2025. március 15-i tömegtüntetésen a résztvevők a megemlékező csendet megzavaró, pánikot keltő hanghatásról számoltak be. Az Informer műsorában eközben a „hangágyú” alkalmából kértek dalokat. A REM-hez hét panasz érkezett a tüntetők kigúnyolása miatt. A szakmai szolgálat elfogultnak, a társadalmi helyzethez méltatlannak és a szakmai szabályokkal ellentétesnek minősítette a műsort. Az újvidéki aktivisták letartóztatásáról közölt felvételekhez társított „terrorista” megjelölést pedig az ártatlanság vélelmét és az emberi méltóságot sértőnek találta.

A Cenzolovka etnikai és vallási megbélyegzésre is hozott példákat. Vučićević a Novi Pazarból Újvidékre gyalogló diákokat iszlamistáknak és a Hamászhoz kötődő személyeknek nevezte. Az A 11 kezdeményezés pedig az egyenlőségvédelmi biztoshoz fordult a roma tiltakozókról tett kijelentései miatt, amelyek szerintük a közösséget bűnözéssel összekapcsoló előítéleteket erősítették.

 

Titkos felvételek és személyes adatok

A csatorna több alkalommal sugárzott titokban rögzített beszélgetéseket. A STAV és a Szabad Polgárok Mozgalma aktivistáinak találkozójáról készült hanganyag közzétételét hat ember letartóztatása követte, további hatan külföldön maradtak. A védőik vitatták a felvételek megszerzésének törvényességét. Más kormányközeli televíziókkal együtt az Informer olyan különkiadást is bemutatott, amely államcsíny és fegyveres puccs előkészítésével vádolta a tiltakozókat.
A Na merama című műsorban kormánykritikus politikusok, színészek, sportolók és más közszereplők lakóhelyét, mozgását, találkozóit mutatták be. A csatorna saját „nézői hírszerző szolgálatának” tulajdonította az anyagokat, a Cenzolovka szerint azonban egyes felvételek állami szervektől származhattak.

2026 júniusában Aleksandar Radić katonai elemző és újságíró, valamint kiskorú lánya mozgásáról közöltek titkos felvételeket. Radić később bejelentette, hogy családjával biztonsági okokból elhagyta Szerbiát. Zdravko Ponoš ellenzéki politikus pedig arról számolt be, hogy Vučićević már tíz perccel a rendőrségi aláírás után felolvasta kihallgatásának feljegyzését.
Az Informer Nikolina Sinđelić egyetemista és aktivista intim fényképeit is bemutatta, miközben a lány rendőri bántalmazásról szóló állításait kommentálta. A REM szakmai szolgálata a magánélet és az emberi méltóság megsértését, valamint politikai lejáratást állapított meg.
Egy belgrádi egyetemista haláláról tudósítva a csatorna az elhunyt testéről készült helyszínelési felvételeket és személyes adatait is közzétette. Egy Novi Pazar-i hallgató esetében pedig állítólagos öngyilkossági kísérletével összefüggésben közölte teljes nevét, feltételezett egészségi állapotát és magánéleti kapcsolatait. A Slavko Ćuruvija Alapítvány és a Crta mindkét ügyet bejelentette a REM-nek.

 

Egyoldalú kampány, elmaradó szankciók

A Crta előzetes jelentése szerint a 2026-os választási kampányban az Informer politikai szereplőknek szentelt műsoridejének háromnegyede a hatalom képviselőié volt, míg az ellenzék a rá jutó idő 94 százalékában negatív megvilágításba került. A BIRODI mintegy 257 órányi pozitív megjelenést mért Vučić listájának, és körülbelül 241 órányi negatív bemutatást az Egyetemista Listának. Az ODIHR nyíltan ellenségesnek értékelte a csatorna viszonyulását az utóbbihoz.
Újságírók is rendszeresen támadások célpontjaivá váltak. Radmilo Markovićot, a BIRN munkatársát, gyalázó műsorról a REM szakmai szolgálata megállapította, hogy érdemi tájékoztatás helyett sértésáradatot tartalmazott. Helyi újságírónőket zsarolással és az állam rombolásával vádoltak meg, Veran Matićot, az ANEM igazgatóbizottságának elnökét pedig államellenes szereplőként és külföldi zsoldosként ábrázolták.

Csak 2025-ben 38 bejelentés érkezett a REM-hez az Informer ellen. A tanács hosszú ideig nem működött, így döntéseket sem hozhatott. Amikor 2026 szeptemberében végre megalakult, a csatorna kimaradt a rendszeres választási megfigyelésből, mert annak kiterjesztéséhez nem volt meg a szükséges többség.
Egy októberi ülés tizenhárom ügyéből tíz az Informert érintette, és ezek közül kilencben a szakmai szolgálat lehetséges szabálysértést jelzett. A Cenzolovka összegzése szerint a csatornával szemben mindeddig egyetlen intézkedést sem hoztak törvénysértés miatt. A választásokat követően Dubravka Valić Nedeljković tanácstag a bejelentések újbóli megvizsgálását ígérte, a szavazások várható eredményéről azonban nem tudott nyilatkozni.