Augusztus 2-ától alkalmazni kell az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének új átláthatósági előírásait. A szabályok célja, hogy a felhasználók könnyebben felismerjék, mikor kommunikálnak mesterséges intelligenciával, illetve mikor találkoznak MI segítségével létrehozott vagy jelentősen módosított tartalommal – közölte a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS).

Az uniós MI-rendelet 50. cikkében meghatározott kötelezettségek kötelezőek, a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati kódexhez azonban a vállalatok és szervezetek önkéntesen csatlakozhatnak. Azoknak, akik nem írják alá a kódexet, más megfelelő módon kell bizonyítaniuk, hogy eleget tesznek az átláthatósági követelményeknek. A közvetlenül kommunikáló rendszereknél, például a chatbotoknál, a felhasználót egyértelműen tájékoztatni kell arról is, hogy nem emberrel beszél.

A sajtó és a szerkesztőségek számára elsősorban a mélyhamisított, úgynevezett deepfake-fotók, hang- és videófelvételek, valamint bizonyos közérdekű szövegek megjelölésére vonatkozó előírások fontosak. A mesterségesen létrehozott vagy manipulált tartalmat világosan, könnyen észrevehetően kell azonosítani, legkésőbb akkor, amikor a közönség először találkozik vele. A deepfake-anyagokat akkor is jelölni kell, ha szerkesztői ellenőrzésen estek át.
Más elbírálás alá eshetnek a közérdekű kérdésekről tájékoztató, MI segítségével létrehozott vagy módosított szövegek. Ezeknél elmaradhat a külön jelölés, amennyiben megfelelő emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői kontrollon mentek keresztül, és egy természetes vagy jogi személy vállalta értük a szerkesztői felelősséget. Önmagában tehát az, hogy a munkafolyamat valamely szakaszában MI-alapú eszközt használtak, még nem jelenti automatikusan, hogy a végleges cikket is meg kell jelölni.

A NUNS tájékoztatása szerint fényképeknél és videóknál a figyelmeztetés közvetlenül a tartalmon is elhelyezhető. Hang- és videóanyagoknál már a lejátszás kezdetén láthatónak vagy hallhatónak kell lennie, hosszabb műsorokban pedig célszerű időközben, különösen reklám- vagy más megszakítások után megismételni. Írott anyagoknál a jelölést a cím mellett, a szöveg fölött vagy más, az olvasás megkezdése előtt jól látható helyen ajánlott feltüntetni. Az uniós címkék és ikonok használata önkéntes, a tartalom megfelelő megjelölésének kötelezettsége azonban nem az.
Az Európai Bizottság szerint az előírások mérsékelhetik a megtévesztés és a manipuláció veszélyét, és erősíthetik a digitális információs környezetbe vetett bizalmat. Az MI-rendszerek szolgáltatóinak géppel olvasható jelölésekkel is segíteniük kell a mesterségesen előállított vagy átalakított anyagok felismerését.

Szerbiában egyelőre nincs olyan átfogó külön törvény, amely teljeskörűen szabályozná a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát, ezen belül annak médiabeli alkalmazását. Az országban ugyanakkor készül az első önálló MI-törvény.
A szerb újságírói etikai kódex már most előírja, hogy a médiumok a mesterséges intelligenciát átláthatóan, felelősen és arányosan használják, a közzétett anyagokért teljes felelősséget vállaljanak, és tájékoztassák a nyilvánosságot az MI segítségével létrehozott tartalmakról. Az ilyen anyagoknak minden esetben szerkesztői ellenőrzés alatt kell maradniuk.