Tizenöt évvel ezelőtt, az amerikai függetlenség napján indult el az Átlátszó, Magyarország első nonprofit oknyomozó portálja. A dátumválasztás nem volt véletlen: az alapítók célja egy olyan, valóban független szerkesztőség létrehozása volt, amely politikai és gazdasági befolyástól mentesen, közadatokra, dokumentumokra és alapos újságírói munkára építve tár fel közérdekű ügyeket.
Az Átlátszó.hu írása szerint portál indulása a Wikileaks-korszak csúcsára esett. Az Átlátszóhoz kapcsolódó Magyarleaks kezdeményezés, vagyis a biztonságos kiszivárogtató felület terve már a kezdetekkor komoly figyelmet váltott ki. A szerkesztőség célja az volt, hogy biztonságos csatornát teremtsen azoknak, akik közérdekű információkat, dokumentumokat szeretnének eljuttatni az újságírókhoz. A kezdeményezés ugyanakkor hamar hatósági érdeklődést is kiváltott. A Nemzeti Nyomozó Iroda röviddel az indulás után lefoglalta a szerkesztőség hardveresen titkosított merevlemezét, amelyet azonban nem sikerült feltörni.
Az Átlátszó szakmai alapelvei az indulás óta változatlanok: tényalapú, dokumentumokra épülő újságírás, közadatigénylések, jogi eljárások, erős forrásvédelem és a közpénzek felhasználásának következetes ellenőrzése. A portál fontos szerepet vállalt az információszabadság népszerűsítésében, a közadatigénylések társadalmasításában és abban, hogy az állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó döntések ne maradhassanak rejtve a nyilvánosság elől.
A működés finanszírozása kezdettől tudatosan független alapokra épült. Az Átlátszó nem kívánt pártközpontokból, állami hirdetésekből vagy az állammal üzletelő oligarcháktól származó pénzekre támaszkodni. A portál fennmaradását elsősorban olvasói támogatások, közösségi finanszírozás, civil felajánlások és a minőségi sajtót támogató nemzetközi pályázatok biztosították. A szerkesztőség a fizetőfal bevezetését is elutasította, mivel álláspontja szerint a közérdekű információkhoz nem csak azoknak kell hozzáférniük, akik meg tudják fizetni azokat.
Az elmúlt másfél évtizedben a magyar sajtókörnyezet jelentősen átalakult. A független szerkesztőségek egyre erősebb politikai nyomás alá kerültek, miközben a közpénzből finanszírozott kormányzati propaganda minden korábbinál nagyobb méreteket öltött. Az Átlátszó tevékenysége több alkalommal is hatósági, politikai és intézményi támadások kereszttüzébe került, legutóbb az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárásával összefüggésben, amely ellen a portál eredményesen védekezett.

Az évforduló alkalmából az alapító nem elsősorban intézménytörténetként tekint vissza az Átlátszó elmúlt tizenöt évére, hanem azoknak az embereknek a történeteként, akik lehetővé tették a működését: újságírók, jogászok, videósok, olvasók, támogatók és források közös munkájaként. Olyan emberek munkájaként, akik hónapokon át dolgoztak egy-egy ügy feltárásán, pereket vittek végig a közérdekű adatok nyilvánosságáért, dokumentálták a környezeti károkat, követték a közpénzek útját, és vállalták a kockázatot azért, hogy fontos ügyek ne maradjanak rejtve.
Az Átlátszó tizenötödik születésnapja így nem csupán ünnep, hanem figyelmeztetés is. Ugyanis a következő években is szükség lesz kitartó, adatvezérelt, jogilag megalapozott és politikai elvárásokhoz nem igazodó újságírásra. Olyan újságírásra, amely helyi és országos ügyeket tár fel, ellenőrzi a hatalmat, követi a közpénzek sorsát, és a nyilvánosság oldalán áll.