A kormányközeli szerbiai bulvárlapok már a hivatalos idézések kézbesítése előtt nyilvánosságra hozzák, kit hallgatnak meg a március 15-i belgrádi tüntetésen állítólagosan alkalmazott hangfegyver ügyében. Médiaszakértők szerint a gyakorlat célja a megszólalók megfélemlítése, megbélyegzése és az öncenzúra erősítése. – írja a Danas.rs.
Az Informer, a Pink és a Kurir eddig mind a négy, a Bűnügyi Rendőrségi Igazgatóságra beidézett személy esetében már azelőtt közölte a meghallgatás hírét, hogy az érintettek kézhez kapták volna a hivatalos értesítést. A híreket vádló hangvételű és a tényeket sajátos módon értelmező cikkek kísérték.
Rade Veljanovski nyugalmazott egyetemi tanár szerint a bulvárlapok a hatalom szócsöveként működnek, feladatuk pedig a politikai központokból érkező vádak felerősítése. Úgy véli, az ismétlődő támadásokkal bizonytalanságot és félelmet keltenek azokban, akik nyilvánosan beszéltek a hangfegyver feltételezett alkalmazásáról.
Veljanovski arra figyelmeztetett, hogy az öncenzúra a közvetlen cenzúránál is veszélyesebb lehet, mert arra készteti az embereket, hogy önként mondjanak le véleményük kifejtéséről és az igazság feltárásáról.
Slobodan Ćirić, a Szerbiai Újságírók Egyesületének alelnöke szerint a kormánypárti médiumok újságírás helyett politikai feladatokat teljesítenek, és egyes állami szervektől kapott információkra támaszkodnak. Mint mondta, az így kialakított légkörben az újságírók és az állampolgárok sem lehetnek biztosak abban, hogy szavaikat pontosan és összefüggéseikben közlik.
Ćirić szerint a növekvő nyomásgyakorlás a független újságírók körében is erősítheti az öncenzúrát. Ennek oka lehet a munkahely elvesztésétől, a jövedelem csökkenésétől vagy más gazdasági következményektől való félelem. Kihangsúlyozta, hogy az újságírók legfontosabb védelmi eszköze az igazság és a közérdek következetes szolgálata.
Slavica Radovanović nyugalmazott rendőr alezredes és parlamenti képviselő szerint a hatóságok előbb tájékoztatják a kormányközeli sajtót terveikről, mint az érintett személyeket. Szerinte ezzel az idézetteket kriminalizálják és megalázzák, miközben megsérül az ártatlanság vélelme.
A belgrádi Felsőbb Ügyészség június 19-én jelentette be, hogy vizsgálatot folytat a március 15-i tiltakozással összefüggő, állítólagosan megszervezett „hangágyú-szimuláció” ügyében. A hatóságok azokkal is beszélni kívánnak, akik nyilvánosan azt állították, hogy a tüntetőkkel szemben hangfegyvert alkalmaztak.
A hét eleje óta Aleksandar Radić katonai elemzőt, Vojkan Kostićot, a Beta hírügynökség főszerkesztőjét, Aleksandar Olenik ügyvédet és Dejan Petar Zlatanovićot, a Srbin.info főszerkesztőjét hívták be kihallgatásra.