A horvát parlament elfogadta a közéleti tevékenységben részt vevő személyek védelméről szóló törvényt, amely az alaptalan vagy rosszhiszemű bírósági eljárások, vagyis a SLAPP-perek ellen nyújtana védelmet. A jogszabály az Európai Unió irányelvét ülteti át a horvát jogrendbe, célja pedig az újságírók, a civil szervezetek, a jogvédők, a szakszervezetek, a művészek, a tudósok, a közérdekű bejelentők és más közéleti szereplők védelme a megfélemlítő célú perekkel szemben. – közölte a Media.ba.
A törvényt a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség támogatta, amely szerint az új szabályozás hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez. Az ellenzék ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem nyújt védelmet az alaptalan büntetőeljárásokkal szemben, holott Horvátországban éppen a rágalmazás és becsületsértés miatt indított magánvádas perek jelentik az egyik leggyakoribb nyomásgyakorlási formát az újságírókkal és más közéleti szereplőkkel szemben.
Anita Curiš Krok, a Szociáldemokrata Párt képviselője szerint a SLAPP-perek célja az újságírók és kiadók pénzügyi ellehetetlenítése, valamint az öncenzúra kikényszerítése. Mint fogalmazott, ezek az eljárások nemcsak az újságírók független munkáját veszélyeztetik, hanem a civil társadalom szervezeteit és mindazokat, akik közéleti tevékenységet folytatnak. Hangsúlyozta, hogy egy SLAPP-per már önmagában büntetéssé válhat akkor is, ha a felperes végül elveszíti az eljárást, hiszen az érintett újságíró éveken át időt, pénzt és energiát kénytelen fordítani a védekezésre. Ennek végső következménye gyakran az öncenzúra.
Milorad Pupovac, a Független Demokratikus Szerb Párt képviselője úgy fogalmazott, hogy a SLAPP-per olyan fegyver, amely akkor is győz, ha veszít, mert maga az eljárás kimeríti, megfélemlíti és elhallgattatja az érintetteket. Szerinte ezek a perek azok hatalmi eszközei, akik pénzzel, befolyással és kapcsolatokkal rendelkeznek, és képesek korlátozni a demokratikus nyilvánosság működését. Pupovac arra is rámutatott, hogy Horvátországban az újságírók több mint 60 százaléka megbízási vagy szerzői jogi szerződés alapján dolgozik, ami kiszolgáltatottá teszi őket. Mint mondta, ez olyan cenzúra, amelyhez nincs szükség rendeletre, mert a létbizonytalanságból fakadó félelem önmagában is elég.
Urša Raukar Gamulin, a Možemo! képviselője szerint a törvény egyik legnagyobb hiányossága, hogy csak a polgári és kereskedelmi bírósági eljárásokra vonatkozik, a becsületsértés és rágalmazás miatt indított büntetőeljárásokra viszont nem. Úgy véli, emiatt fennáll a veszély, hogy a jövőben a SLAPP-jellegű ügyek a büntetőjogi szférába tevődnek át. Szerinte a büntető törvénykönyvet is módosítani kellene annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen eljárások rosszhiszemű alkalmazását. Kifogásolta azt is, hogy a jogszabály nem határozza meg elég pontosan, mi minősül alaptalan keresetnek, így túl széles mérlegelési lehetőséget hagy a bíróságoknak.
A Horvát Újságírók Egyesülete évek óta küzd a SLAPP-perek ellen, amelyeket az igazságszolgáltatás visszaélésszerű felhasználásának tekint. A szervezet szerint nemcsak újságírók, hanem emberi jogi aktivisták, közérdekű bejelentők, civil szereplők és kutatók is gyakran válnak ilyen eljárások célpontjává. Ennek érdekében a HND kezdeményezte a SLAPP-perekkel érintett szervezetek informális Catalyst nevű hálózatának létrehozását, hogy közösen lépjenek fel a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogának védelmében.
Hrvoje Zovko, a HND elnöke szerint a SLAPP-perek az újságírással szembeni leszámolás egyik legalattomosabb formáját jelentik. Mint hangsúlyozta, ezekkel az eljárásokkal nem igazságot keresnek, hanem megfélemlíteni és elhallgattatni akarják azokat, akik a hatalommal vagy a rendszer visszaéléseivel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. A HND álláspontja szerint az elfogadott törvény csupán minimális védelmi szintet biztosít, a jogalkotó pedig nem ment tovább az uniós irányelv legalapvetőbb előírásainál.
A szervezet szerint ezért a küzdelem nem ért véget: továbbra is fel kell lépni minden olyan próbálkozással szemben, amely a sajtószabadságot, az újságírók munkáját és a közvélemény tájékozódáshoz való jogát veszélyezteti.
