A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának (CMPF) legújabb jelentése szerint az európai országok közül Szerbiában legrosszabbak az újságírók munkakörülményei. A jelentés szerint a kontinens országainak egyharmadában magas kockázat fenyegeti az újságírók megfelelő munkakörülményeit, miközben csökken a foglalkoztatott médiaszakemberek száma, bizonytalanabbá válik a szabadúszók helyzete, és a mesterséges intelligencia alkalmazása is egyre több szerkesztőségi munkahelyet veszélyeztet.
A CMPF által közzétett 2026-os Médiapluralizmus-monitor a médiapluralizmust és a sajtószabadságot veszélyeztető kockázatokat vizsgálta 31 európai országban. A dokumentum szerint a gyenge üzleti modellek, a technológiai óriásvállalatok növekvő befolyása, a jogi megfélemlítéssel szembeni hiányos védelem és a médiapiac koncentrációja egyaránt gyengíti az európai média ellenálló képességét. A kedvezőtlen folyamatokat egyelőre az európai médiaszabadságról szóló rendelet hatálybalépése sem tudta megállítani.
A szabad és független újságírás feltételeit vizsgáló mutató alapján a 31 országból mindössze hatban megfelelő az újságírók védelme. Luxemburgban 8, Dániában 14, Észtországban 15, Svédországban 20, Finnországban 27, Írországban pedig 30 százalékos kockázati szintet mértek. A lista végén Szerbia áll 77 százalékos kockázattal, amelyet Görögország követ 69 százalékkal.
Az újságírók munkakörülményeivel kapcsolatos adatok még súlyosabb képet mutatnak. Magyarországon, Görögországban, Horvátországban és Romániában egyaránt 97 százalékos kockázati szintet állapítottak meg, így ezek az Európai Unió legrosszabbul teljesítő tagállamai. Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Bulgáriában és Szlovéniában 75 százalékos a kockázat. Dánia mindössze 3 százalékos értékével az egyetlen vizsgált ország, amely általánosságban megfelelő munkafeltételeket kínál a médiában dolgozóknak.
A jelentés szerint továbbra is csökken az alkalmazott újságírók száma, a szabadúszók helyzete pedig különösen bizonytalan. A helyi újságírók alacsony bérekkel, hiányos szociális védelemmel és kiszámíthatatlan foglalkoztatással szembesülnek. Több országban hiányoznak vagy befagyasztották a kollektív szerződéseket, miközben a nagy médiavállalatok és a közszolgálati médiaszolgáltatók is létszámcsökkentéseket hajtanak végre.
A digitális átalakulás eddig nem hozott érdemi bevételnövekedést a hírmédiának. Az online szerkesztőségek ugyan új üzleti modellekkel és formátumokkal kísérleteznek, pénzügyi helyzetük azonban továbbra is sérülékeny. A mesterséges intelligencia alkalmazása újabb veszélyeket teremt: Belgiumban az Elle magazin kitalált újságírók neve alatt jelentetett meg cikkeket, online tartalmainak több mint feléről pedig bebizonyosodott, hogy mesterséges intelligencia készítette.
A bizonytalan megélhetés miatt egyre kevesebb fiatal választja az újságírói pályát. A gazdasági kiszolgáltatottság rontja a tudósítások minőségét, növeli a külső politikai és gazdasági nyomás veszélyét, valamint az újságírók mentális egészségére is kedvezőtlenül hat.
A CMPF felszólította az Európai Uniót, hogy kötelező erejű intézkedésekkel védje az újságírók munkakörülményeit, és gondoskodjon a minimálbérről szóló irányelv hatékony végrehajtásáról. A tagállamoknak olyan jogszabályokat kellene elfogadniuk, amelyek megfelelő bérezést és szociális biztonságot garantálnak a médiaszakembereknek. A jelentés szerint az újságírók képviselőit a digitális platformokkal és a mesterségesintelligencia-vállalatokkal folytatott tárgyalásokba is be kell vonni.
A teljes jelentés innen töltehtő le.
