A közelmúltban jelent meg Peter Cunliffe-Jones Fake News – What’s the harm? (Álhírek – Mi baj lehet belőlük?) című könyve, amely arra keresi a választ, milyen valós, gyakran visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a hamis információk. A Lakmusz.hu, tényellenőrző portál írása szerint szerző sokkoló példákon keresztül bizonyítja azt, hogy az álhírek nem pusztán az információs térben léteznek, hanem konkrét emberi életeket követelhetnek, közösségeket rombolhatnak szét, és erőszakos cselekményekhez vezethetnek.
A könyvben szereplő esetek – az iráni alkoholmérgezések a Covid-járvány idején, egy nigériai templom felgyújtása vagy etiópiai kutatók meglincselése – mind azt mutatják, hogy tömegek hittek el teljesen hamis állításokat és ezek alapján cselekedtek. Cunliffe-Jones szerint az ilyen tragédiák megértéséhez nem elég az „álhír” címkéje, hanem azt is vizsgálni kell, mennyire hihető az állítás, kikhez jut el, illetve képesek és hajlandók-e az érintettek cselekedni.
A szerző szakmai hitelességét több mint huszonöt évnyi újságírói tapasztalat alapozza meg, valamint az, hogy 2012-ben megalapította Afrika első tényellenőrző szervezetét, az Africa Checket. Négyéves kutatómunkája során , hat nemzetközi fact-checking szervezet anyagai alapján, elsősorban afrikai példákra támaszkodva egy 250 hamis állítást tartalmazó adatbázist hozott létre. Bár a könyv elméleti részei helyenként nehezen követhetők, az esettanulmányok ereje magával ragadó.
Különösen fontos megállapítása a szerzőnek, hogy az álhírek veszélye nem korlátozódik az online térre. A szerző kihangsúlyozza, hogy a nyomtatott sajtóban, a televízióban, politikai beszédekben vagy akár személyes közösségi találkozókon terjedő félrevezető információk ugyanolyan károsak, sőt olykor veszélyesebbek, mint a közösségi médiában terjedő dezinformációk.
Cunliffe-Jones egy olyan elemzési modellt is kidolgoz, amely segíthet felmérni egy-egy hamis állítás potenciális kárát. A cikk szerzője azonban szkeptikusan viszonyul ahhoz, hogy ez a modell előre képes lenne megjósolni, mely álhírek futnak be „karriert”. Tapasztalata szerint sokszor a szakértők és újságírók számára is kiszámíthatatlan, mely hamis információ válik tömegessé, és melyek tűnnek el nyomtalanul.
Ugyanakkor sokkal többet kellene beszélnünk az álhírek valós következményeiről, valamint arról is, hogy az információs káoszt nemcsak a hamis állítások, hanem a hiteles információk hiánya és a megbízható forrásokba vetett bizalom megrendülése is okozza. Mindez különösen nagy felelősséget ró az újságírókra: nemcsak cáfolniuk kell a hamis információkat, hanem aktívan tenniük azért is, hogy a közönség hozzáférjen a pontos, ellenőrzött tényekhez.
