Ivan Plavšićnak, az RTS éjszakai híradójának szerkesztőjének váratlanul felmondtak a szerb közszolgálati televíziónál, mégpedig úgy, hogy hivatalosan szabadságon volt.  A felmondás közvetlen előzménye egy olyan videófelvétel volt, amely november elején került nyilvánosságra, és amelyen Plavšić durván és sértő módon beszélt a Tyácilend nevű sátras tábor „lakóiról”. Az ott tartózkodók ugyanis a balkáni erőszak és háborús traumák szimbolikáját idéző dalokat énekeltek az éhségsztrájkot folytató Dijana Hrka előtt, amit Plavšić indulatosan kifogásolt. A felvételt a kormányközeli média azonnal felkapta, és politikai botrányként tálalta. – írja a Danas.rs.

Plavšić később elismerte, hogy szavai túlzóak voltak, és kész volt bocsánatot kérni, de hozzátette, hogy a Tyácilendben éneklők is kötelesek lennének elnézést kérni azokért a dalokért, amelyeket egy fiát gyászoló nő előtt adtak elő. Szerinte a kormányközeli sajtó szándékosan hamis fényben állította be, mintha országos szinten átkozta volna meg a szerb gyerekeket. A videó elterjedése után több száz fenyegető üzenetet kapott, köztük savas támadással való fenyegetést is.

Plavšić szerint az elbocsájtásának valódi oka az Aleksandar Vučić elnök részéről érkező politikai nyomásgyakorlás. Ezt szerinte közvetve maga az elnök is jelezte egy külföldi diplomata jelenlétében tartott sajtótájékoztatón, ahol arról beszélt, hogy az RTS fegyelmi eljárást indított az ügyben, és ironikusan azt is megjegyezte, hogy a vizsgálat „bizonyára évekig tart majd”, mire arra jutnak, hogy Plavšić „senkit sem sértett meg”.

Plavšić szerint a televízió vezetését magánbeszélgetésekben is elérte a politikai nyomásgyakorlás. A felmondás indoklása formálisan arra hivatkozik, hogy megsértette az RTS etikai kódexét, amely tiltja a munkavállalók számára, hogy a munkahelyhez méltatlan nyilvános fellépéseket tegyenek, különösen úgy, hogy közben az RTS szerkesztőjeként mutatkoznak be. A határozat szerint a munkáltató nem korlátozza az alkotmányos véleménynyilvánítási jogot, de a „sértő és nem megfelelő” fellépés a munkaköri kötelezettségek megsértésének minősül.

Plavšić ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyanebben az etikai kódexben az is szerepel: a vezetők nem engedhetnek külső politikai befolyásnak. Szerinte ez az elv sérült a legdurvábban, amikor a közszolgálati televízió – saját állítása szerint – az elnök kívánságára távolította el a szerkesztői posztról.
Elbocsátása különösen súlyos helyzetbe hozza, mivel mozgássérültként mindössze havi 8000 dinár támogatásra jogosult, és albérletben él.

Plavšić szerint nemcsak az ő esete mutatja meg a politikai nyomásgyakorlás mértékét a közmédiában, hanem azoké is, akik korábban kritikát fogalmaztak meg a hatalommal szemben, és emiatt veszítették el állásukat. Plavšić jogi lépéseket tervez, és kijelentette: nem adja fel a küzdelmet, mert szerinte nemcsak a saját igazáról, hanem a sajtószabadság alapelveiről is szó van.