A szerbiai Elektronikus Médiumokat Felügyelő Testület négy tagja: Rodoljub Šabić, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Dubravka Valić Nedeljković az egyedülálló politikai és intézményi válsághelyzetre reagálva megválasztásuk másnapján közös nyilatkozatban jelentette be lemondását. ~ írja a Cenzolovka.rs. A kormányzó többség ugyanis úgy választotta meg a Tanács egy részét, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyta a jelöltlista többi, törvényesen előterjesztett tagját, és nem nevezte ki mind a kilenc tanácstagot.
A REM Tanácsa a szerbiai médiarendszer egyik legfontosabb testülete, amely a rádiós és televíziós médiaszolgáltatók szabályozásáért, engedélyezéséért és ellenőrzéséért felel. A Tanács teljes létszámának hiánya évek óta gondot okoz, a működés politikai megosztottsága pedig régóta bírálatok kereszttüzében áll. A négy megválasztott tag a nyilatkozatában világossá tette, hogy azért mondanak le, mert nem fogadják el a „szelektív intézményfeltöltés” gyakorlatát, amely szerint a hatalom csak a számára politikailag megfelelőket jelölte megválasztásra.
A jelöltek szerint ez a lépés – a törvényes eljárás ellenére – azt üzeni, hogy a parlament és a kormányzó többség saját belátása szerint tölti fel az intézményeket, a törvényeket és az eljárásokat pedig csupán formális keretnek tekinti. A teljes jelöltlista ugyanis átment a szükséges nyilvános meghallgatásokon, és a Kulturális és Tájékoztatási Bizottság egyhangú támogatását is megkapta. Ennek ellenére a parlament szándékosan nem választotta meg az összes tagot.
A négy lemondó tanácstag szerint részvételük egy ilyen testületben „értelmét vesztené”, hiszen a REM akkor működhetne függetlenül, amennyiben minden tagját törvényesen, teljes létszámban választották volna meg. Az újonnan megválasztott testület lemondott tagjai leszögezték, hogy nem akarnak asszisztálni egy olyan procedúrához, ahol a politika a törvények fölé kerül. A lemondásuk tehát nem visszavonulás, hanem – megfogalmazásuk szerint „erkölcsi kötelesség”.
A közlemény másik hangsúlyos üzenete az, hogy a lemondás ellenére a demokratikus nyomásgyakorlásnak mégis volt eredménye: hosszú évek után először valódi verseny folyt a REM-tagságért, és a független jelöltek soha nem látott számban jelentkeztek erre. A társadalmi ellenállás, a civil szervezetek, szakmai csoportok és nemzeti tanácsok nyomása azt bizonyítja, hogy Szerbiában erősödik a demokratikus tudatosság.
Ugyanakkor az eset rávilágít arra is, hogy a hatalom miként gondolkodik az állami intézmények szerepéről: nem a közszolgálatot látja bennük, hanem olyan struktúrákat, amelyeket politikai célokra lehet felhasználni. A négy lemondó tag szerint ez a hozzáállás a jogállamiság és az intézményi függetlenség súlyos megsértése, és hosszú távon aláássa a közbizalmat.
A közlemény végén a tanácstagok kihangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a szakmai és demokratikus értékek mellett, és bár ilyen körülmények között nem fogadják el a REM-tagságot, de továbbra is folytatják a a jogállamiságért az átlátható döntéshozatalért és a független médiarendszerért folyó küzdelmet, Úgy fogalmaztak, hogy folytatódik„az az intézményekért, a törvényért, a társadalomért zajló harc, amelyben a döntéseket nem politikai akarat, hanem jogszabályok alapján hozzák meg.”
Az ügy komoly politikai visszhangot keltett, mert megmutatja a szerbiai demokratikus intézmények törékenységét, valamint azt, hogy a civil társadalom és a független jelöltek részvételével is nehéz áttörni a politikai befolyást. Ennek ellenére mégis jelzésértékű az, hogy a jelöltek nem hajlandóak legitimálni a politikai manipulációt, és lemondásukkal próbálják felhívni a figyelmet a törvényes működés fontosságára.