A Reuters Institute „Generative AI and News Report 2025” című tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (MI) által generált hírek továbbra is bizalmatlanságot váltanak ki az olvasókból. Ugyanakkor az átláthatóság, az MI felelősségteljes használata és az emberi szerkesztői kontroll képes lehet enyhíteni ezt a szkepticizmust. A jelentés hat országban – Argentínában, Dániában, Franciaországban, Japánban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – készült, több ezer válaszadó bevonásával – írja a dgtl.hu.

A jelentés szerint az elmúlt évben megduplázódott az MI-t rendszeresen használók aránya. Az emberek 34%-a heti szinten alkalmaz MI-eszközöket, míg 61%-uk már kipróbált valamilyen mesterséges intelligencián alapuló platformot – ez 21 százalékpontos növekedést jelent.
A növekvő „MI-műveltség” következtében a közönség kritikusabban viszonyul a tartalmakhoz. És egyre többen felismerik, ha az MI által előállított anyag hibás, elfogult vagy felszínes. A tanulmány szerint a szerkesztőségeknek szigorúbb minőségi és etikai standardokat kell kialakítaniuk az MI-integráció során.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az emberek mindössze 12%-a érzi magát kényelmesen teljesen MI által írt hírek olvasásakor. Ez az arány 62%-ra nő, ha az anyagot ember készíti, és az MI-t csupán segédeszközként használja.
A közönség tehát nem magától a technológiától, hanem az emberi jelenlét hiányától tart. A szerkesztőségek akkor tudják megőrizni a bizalmat, ha emberi felügyelet és szerkesztői felelősség mellett alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.

Az is kiderült, hogy a válaszadók 60%-a soha nem látja feltüntetve, hogy egy adott hír elkészítésében az MI is közreműködött, és mindössze 19% találkozik ezzel rendszeresen.
Ugyanakkor az emberek egyre jobban értik a technológiát és annak lehetőségeit, ezért elvárják a transzparenciát. A kutatók szerint a szerkesztőségeknek egyértelmű jelöléseket, magyarázó szövegeket vagy külön MI-megjelöléseket kellene bevezetniük, amivel nemcsak az átláthatóságot, hanem a hitelességet is erősíthetik.

A tanulmányból kiderül az is, hogy fiatalabb generációk jóval nyitottabbak a mesterséges intelligencia iránt és a 18–24 évesek 59%-a hetente használ MI-eszközöket, míg az 55 év felettiek körében ez az arány mindössze 20%.
A fiatalok elsősorban ChatGPT-t és más generatív eszközöket használnak, míg az idősebbek bizalmatlanabbak, és több útmutatást igényelnek. Ez a generációs szakadék arra készteti a médiumokat, hogy korosztály-specifikus kommunikációt és oktatási programokat alakítsanak ki az MI szerepéről és használatáról.

A tanulmányban arra is rávilágítanak, hogy az MI-használat fókusza eltolódott a tartalomkészítésről az információkeresés felé. Míg korábban többen használták az MI-t cikkírásra, ma a válaszadók 24%-a főként információt keres vele, és csak 21%-uk hoz létre tartalmat.
Az MI leggyakoribb funkciója így a témafeltárás, forráskutatás és hírösszefoglalás lett. Ez új lehetőséget teremt a szerkesztőségek számára: MI-alapú keresőmotorok és hírasszisztensek fejlesztésével a médiumok megbízható közvetítőként jelenhetnek meg az információáradatban.

A megkérdezettek 51%-a szerint az MI már most is széles körben elterjedt a hírszolgáltatásban, ami meghaladja más iparágak (41%) átlagát. Ez az arány a közösségi médiában (67%) és a keresőmotoroknál (68%) még magasabb.
Mindez azt mutatja, hogy a közönség realistaként látja az MI jelenlétét, de egyben elvárja annak tudatos és felelős alkalmazását. Az optimisták – akik szerint az MI segíti az emberi munkát – továbbra is többségben vannak a pesszimistákkal szemben.

A tanulmányt ismertető journalism.co.uk egyébként a saját példáján keresztül mutatta be a lehetséges megoldást: a Reuters Intézet kutatásáról szóló cikküket MI-asszisztens segítségével készítették, majd emberi szerkesztő finomította és publikálta a szöveget.
Ez a hibrid modell – ahol az MI gyorsítja a munkát, de az ember biztosítja a kontextust és az etikai kereteket – lehet a közönség bizalmának visszaszerzésének a kulcsa.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint a jövő újságírása nem az MI helyett, hanem az MI-vel együtt, emberi irányítással, átláthatósággal és felelősséggel képzelhető el.

A Reuters Institute tanulmánya itt olvasható el.