Szeptember 22-től a Google teljes körűen betiltotta a politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Míg a Meta már júliusban nagy sajtónyilvánosság mellett jelentette be, hogy októbertől megszünteti a politikai reklámokat a Facebookon és az Instagramon, a Google jóval visszafogottabban járt el: csupán egy hirdetőknek szóló tájékoztatóban közölte, hogy ezen a napon életbe lép a tiltás – írja a Qubit.hu.
Az új szabályozás értelmében nem jelenhetnek meg politikai szereplők által feladott hirdetések, vagy amelyeknek a választási eredmények, a szavazói magatartás, illetve a jogalkotási és szabályozási folyamatok befolyásolása a célja. A Kivételt csak a magán- vagy kereskedelmi jellegű hirdetések képeznek – akkor is, ha politikai szereplőtől származnak.
A tiltás a Google teljes hirdetési ökoszisztémájára kiterjed, beleértve a YouTube-ot és az AdSense hálózatot is, amely a vállalat egyik legjelentősebb bevételi forrása.

Bár a politikai reklámok definíciója bonyolult, a Google részletes példákkal próbálta tisztázni, milyen tartalmak számítanak tiltott kategóriának. Ennek ellenére továbbra sem egyértelmű, hogy a szabályozás teljes mértékben kijátszhatatlan-e , hiszen a politikai üzenetek sokszor közvetett formában jelennek meg.

A döntés hátterében az a október 10-én életbe lépő, a politikai hirdetések átláthatóságát és a célzott megjelenítések szabályozását előíró uniós rendelet áll, és, amelyik komoly büntetéseket helyez kilátásba azon techcégek számára, amelyek nem megfelelően címkézik vagy engedélyezik a politikai reklámokat.
A változás különösen érzékenyen érinti a magyar politikai kommunikációt is. Az elmúlt években a kormány és a hozzá köthető szervezetek hatalmas összegeket költöttek online hirdetésekre. A Lakmusz, tényellenőrző portál elemzése szerint 2019 áprilisa és 2025 között a Facebookon 16 milliárd forint értékben jelentek meg közéleti jellegű hirdetések, míg a YouTube-on további 2,7 milliárdot költöttek politikai reklámokra. Ezzel Magyarország lakosságarányosan a legnagyobb pénzköltők közé tartozik: a Facebook esetében három, a YouTube esetében pedig mindössze egyetlen ország előzte meg.
A tiltás tehát alapjaiban alakíthatja át a magyar politikai kampányokat. A kormányzati és pártközeli üzenetek egyik legfontosabb online csatornája szűnik meg, ami új kommunikációs stratégiák kidolgozására kényszerítheti a politikai szereplőket. Várhatóan felértékelődnek a hagyományos médiacsatornák, a saját felületek, valamint a közösségi média olyan formái, amelyeket az uniós szabályozás nehezebben tud ellenőrizni.
Összességében a Google döntése fordulópontot jelent az európai politikai reklámozásban. A lépés egyszerre tükrözi az uniós szabályozás szigorodását, a technológiai cégek kockázatkerülő magatartását, valamint a digitális kampányok új korszakának kezdetét.