Az Egyesült Államokban újabb front nyílt a média és a politika közötti harcban. Donald Trump amerikai elnök azzal a kijelentésével kavart vihart, hogy „talán” meg kellene vonni a televíziós engedélyeket azoktól a csatornáktól, amelyek rendszeresen kritizálják őt. – számolt be róla a BBC szerb nyelvű oldala. A vita közvetlen kiváltó oka az ABC döntése volt, amely határozatlan időre levette műsoráról a népszerű talkshow-házigazdát, Jimmy Kimmelt, miután az nyíltan bírálta Trump és támogatói reakcióját a konzervatív aktivista, Charlie Kirk meggyilkolása után.
Trump újságíróknak, az Air Force One fedélzetén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón, amelyen úgy fogalmazott, hogy a médiumok túlnyomó többsége ellene dolgozik, és igazságtalanul mutatja be őt. „Olvastam, hogy a csatornák 97 százaléka negatívan írt rólam. És mégis könnyedén nyertem mind a hét csatatér államot a 2024-es választáson” – mondta, hozzátéve: „Ezek a médiumok engedélyt kapnak a működésre, miközben folyamatosan támadnak engem. Talán itt az ideje, hogy megvonjuk ezeket a licenceket. Ez Brendan Carrnak, a kommunikációs bizottság vezetőjének döntése.”

Jimmy Kimmel felfüggesztése
A botrány előzménye, hogy a Disney tulajdonában lévő ABC televíziós csatorna szeptember közepén határozatlan időre felfüggesztette Jimmy Kimmel esti show-ját. A csatorna közleményében a műsorvezető kijelentéseit „sértőnek és érzéketlennek” nevezte a nemzeti politikai diskurzus kritikus pillanatában. Kimmel ugyanis azt sugallta, hogy a Kirk elleni merénylet gyanúsítottja, a 22 éves Tyler Robinson valójában Trump republikánus mozgalmához kötődött. A hatóságok ezzel szemben azt közölték, hogy a fiatal férfit baloldali ideológiák befolyásolták.

Kimmel nemcsak politikai színezettel illette a gyilkosságot, hanem élő adásban gúnyolódott is az elnök reakcióján, mondván: „Trump úgy siratta Kirköt, mint egy négyéves a kedvenc aranyhalát.” A showman később az Instagramon együttérzéséről biztosította az áldozat családját, de ez nem akadályozta meg a műsor leállítását. A helyzetet súlyosbította, hogy a Nexstar Media, az egyik legnagyobb amerikai tévétársaság is bejelentette, hogy nem sugározza többé Kimmel műsorát.

A konzervatív mozgalom megrendülése
Charlie Kirk a Trump-féle politikai tábor egyik legismertebb fiatal konzervatív alakja volt, a Turning Point USA társalapítójaként sokat tett azért, hogy a fiatal választók körében népszerűsítse az elnök politikáját. A 31 éves aktivistát szeptember 10-én lőtték le a Utah Valley Egyetemen, ahol éppen beszédet tartott. Két gyermek édesapjaként hagyta hátra családját. Özvegye, Erika Kirk vette át a szervezet vezetését, míg az ügyészség a gyanúsított ellen halálbüntetés kiszabását tervezi.

Politikai és szakmai tiltakozás
Jimmy Kimmel felfüggesztése óriási felháborodást váltott ki az amerikai közéletben. Barack Obama volt elnök szerint az eset „veszélyes szintre emeli a kultúra eltörlésének gyakorlatát”. Mint fogalmazott: „Miután évekig panaszkodtak a jobboldali politikusok a cancel culture-re, most az adminisztráció maga fenyegeti szankciókkal a médiát, ha nem hallgattatja el a kritikus hangokat.”
A színész Ben Stiller úgy nyilatkozott, hogy „ami Kimmel esetében történt, az egyszerűen helytelen”, míg Jean Smart, a Hacks – A pénz beszél (Hacks) című sorozat sztárja „megdöbbentőnek” nevezte az intézkedést. Több talkshow-házigazda, köztük Stephen Colbert is szolidaritást vállalt kollégájával, nyíltan kimondva, hogy ez nyílt cenzúra.

Barack Obama, az Egyesült Államok egykori elnökei is elítélte az ABC televíziós csatorna döntését, amiatt, hogy műsoráról Jimmy Kimmelt, és ezt a Trump-adminisztráció egyik tisztviselője által gyakorolt „kormányzati kényszerítésnek” nevezte.

Hollywood szakszervezetei, köztük az amerikai írók és színészek érdekvédelmi szervezetei is úgyszintén elítélték és az alkotmányos jogok megsértésének nevezte a lépést. Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik szerint nem az elhallgattatásról, hanem felelősségre vonásról van szó. Dave Portnoy, a Barstool Sports alapítója így érvelt: „Ha valaki élő adásban sértő és meggondolatlan dolgokat mond, és ezért következményekkel kell szembenéznie, az nem cancel culture, hanem a szavak és tettek természetes következménye.”

Jog és politika ütközése
Az ügy középpontjába a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) került, amelynek hatáskörébe tartozik a televíziós engedélyek kiadása és visszavonása. Brendan Carr, a testület vezetője azt nyilatkozta a Fox Newsnak, hogy a Kimellel kapcsolatos döntés „nem a végállomás”, és a jövőben is szigorúan számon fogják kérni a médiavállalatok „közérdekű felelősségét”.
Jogászok azonban arra emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése világosan védi a szólásszabadságot, ezért politikai okból aligha lehet jogszerűen megvonni egy csatorna engedélyét. Ráadásul az FCC felügyelete csak a hagyományos tévécsatornákra terjed ki, a kábeles csatornákra, streamingplatformokra vagy podcastekre nem.

Tágabb következmények
A Kimmel körüli botrány túlmutat egy televíziós műsor jövőjén és a vita a sajtószabadság és a politikai nyomásgyakorlás határvonalát feszegeti. Trump az őt bíráló médiumok engedélyének megvonását belebegtető kijelentése új szintre emelte az elnök és a média régóta tartó konfliktusát. Bár az elnöknek nincs közvetlen jogköre a licencek visszavonására, puszta fenyegetése is erős jelzés a médiapiac szereplőinek.
Az ügy egyben tükrözi az amerikai társadalom mély politikai megosztottságát: míg sokan a szólásszabadság elleni támadásként értelmezik a történteket, mások felelőtlenséget és túlkapást látnak Kimmel nyilatkozataiban. Abban azonban széles körű egyetértés van, hogy a precedens veszélyes lehet a demokratikus nyilvánosság jövője szempontjából.