2025 júliusa óta a szerb igazságügyi rendszer működésében komoly fennakadások tapasztalhatók egy állítólagos hekkertámadás következményeként. A támadás után az Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy intenzíven dolgozik a problémák kijavításán, ám a rendszer a mai napig nem állt teljes mértékben helyre. A hivatalos indoklás szerint a bírósági informatikai hálózat sérülékenységének csökkentése és az adatok biztonságának megőrzése érdekében szigorúbb hozzáférés-korlátozásokat vezettek be – közölte a Vreme.rs
Ezek a korlátozások azonban különösen vitatottak, mert nem pusztán technikai intézkedésnek tűnnek. Miodrag Majić, a Fellebbviteli Bíróság ismert bírája a közösségi médiában jelezte: a minisztérium utasítására „biztonsági okokra” hivatkozva szinte teljesen megvonták a bíráktól az internet-hozzáférést. Egyes oldalak ugyanakkor kivételt képeznek: így a bírósági dolgozók gond nélkül böngészhetik a kormányközeli állami portálokat, valamint a hatalomhoz lojális bulvármédiumok, például az „Informer”, a „Republika” és az „Alo” tartalmait.
Ezzel szemben a független és kritikus sajtótermékekhez – mint a „Vreme” hetilap vagy az N1 televízió – nem lehet hozzáférni a bírósági számítógépekről. A „Vreme” saját vizsgálata is megerősítette ugyanezt. Az egyik megkérdezett bírósági alkalmazott elmondta, hogy példaképpen a „Večernje novosti” problémamentesen megnyílik, de a kritikus médiumok oldala nem. A jelenséget az alkalmazott sem tudta megmagyarázni, ő is csak a hekkertámadásra hivatkozott.

A Fellebbviteli Bíróság hivatalos válasza szerint a korlátozás nem a kritikus sajtó ellen irányul, hanem a rendszer védelmét szolgálja. A minisztérium geo-lokációs alapú blokkolást vezetett be: minden olyan internetes erőforráshoz való hozzáférést letiltottak vagy szigorúan korlátoztak, amelyet a Szerbián kívül található szerverekről szolgálnak ki. Az indoklás szerint ez szükséges ahhoz, hogy csökkentsék az esetleges újabb támadások kockázatát, és megvédjék a rendszer titkosságát, integritását és működőképességét.

A hivatalos kommunikáció és a gyakorlati tapasztalatok között azonban éles ellentmondás van. A blokkolás ugyanis szelektíven érinti a független sajtót, miközben a hatalomhoz közel álló médiumok hozzáférhetőek maradtak. Ez számos bírálatot váltott ki, és sokak szerint a lépés túlmutat a technikai biztonsági intézkedéseken és a sajtószabadság, valamint a közvélemény tájékoztatásának szűkítését szolgálhatja.