Az Egyesült Államokban az utóbbi években látványosan felerősödött a könyvek betiltásának gyakorlata, amely sokak szerint egyfajta „könyvtárháborúvá” alakult át – írja az Index.hu.

Bár a könyvégetések és a cenzúra inkább a múlt sötét emlékeinek tűnnek, ennek ellenére ma is egyre gyakrabban fordulnak elő, főként iskolai könyvtárakban. A tiltásokat vallási, politikai és erkölcsi érvekkel indokolják, és a céljuk az, hogy bizonyos témákat, gondolatokat elzárjanak a fiatal olvasók elől.

Az amerikai könyvtári cenzúra hagyományosan a szülők kifogásaira épült, akik vitathatták egy-egy könyv iskolai jelenlétét. Mára azonban ez szervezett mozgalmakká nőtte ki magát. Az Amerikai Könyvtáros Szövetség szerint 2023-ban több mint négyezer könyvet támadtak meg, miközben a 2000-es évek elején évente alig néhány tucat eset fordult elő. A kifogások több mint kétharmadát ma már érdekcsoportok, politikusok és hivatalos szervek kezdeményezik.

A tiltólisták célkeresztjébe több világhírű szerző és klasszikus mű is bekerült. Margaret Atwood disztópiáit, köztük az Oryx és Crake című regényt, Utah államban „érzékeny anyagnak” minősítették, és a diákok még szabadidőben sem olvashatják az iskolában. A legismertebb tiltott műve azonban A szolgálólány meséje, amelyet több mint hatvan amerikai körzet könyvtárából távolítottak el.
J. K. Rowling Harry Potter sorozata a 2000-es évek óta időről időre támadások kereszttüzébe kerül. Egyes szülők az „okkultizmus” népszerűsítésével vádolták, máskor pedig Rowling politikai nézetei miatt indult ellene kampány. Michiganben 1999-ben, Tennesseeben pedig 2019-ben tiltották be a Harry Potter és a bölcsek köve című regényt.

Rupi Kaur minimalista kötetét (Tej és méz) a szexuális zaklatásról szóló versek miatt tiltották be, míg Khaled Hosseini Papírsárkányok című regényét az etnikai feszültségek és a homoszexualitás ábrázolása miatt száműzték.
A tiltások sorából nem maradt ki Salman Rushdie Sátáni versek című regénye sem, amely világszerte vitatott mű, és ma is több helyen betiltott. Toni Morrison A legkékebb szem című könyve 2024-ben a harmadik legtöbbször kifogásolt kötet volt az amerikai iskolákban. Ahogyan Vlagyimir Nabokov Lolita című regénye továbbra is vitákat szít, és több államba is tiltólistára került. Jay Asher Tizenhárom okom volt… című ifjúsági regényét pedig a tinédzser-öngyilkosság „romantizálása” miatt száműzték nyolc állam könyvtáraiból.

A cenzúra mögött gyakran politikai motivációk állnak. Donald Trump Diversity, Equity, Inclusion (DEI) ellenes retorikája több államban iskolai könyvtárak „megtisztításához” vezetett. Egy Ohio-i férfi például zsidó, fekete és LMBTQ-történelmet feldolgozó könyveket kölcsönzött ki, majd pedig „degenerált mocsoknak” nyilvánosan elégette őket, „ nevezve.
A könyvek betiltásának gyakorlata tehát nem pusztán egyedi esetek sorozata, hanem szélesebb társadalmi és politikai harc része. Az egyik oldalon azok állnak, akik vallási vagy erkölcsi alapon tiltják a „kényes” témákat, a másikon pedig azok, akik a szólásszabadságot és a művekhez való hozzáférést védelmezik.
Nyáry Krisztián, erdélyi származású magyar író szerint az Egyesült Államokban valódi „könyvtárháború” zajlik: attól függően, hogy republikánus vagy demokrata vezetés alatt áll egy adott állam, más és más könyveket vesznek le a polcokról. Sok esetben a homoszexualitás, a Me too-témák vagy a rasszizmus kérdésének ábrázolása vált ki tiltási hullámot.
A könyvcenzúra tehát újra reneszánszát éli a 21. században, és miközben látszólag az erkölcs és a gyerekek védelme nevében történik, valójában az eltérő gondolatok és kényelmetlen igazságok elhallgattatásáról szól. A múlt árnyai ismét megjelennek, a tiltott gyümölccsé vált könyvek pedig, paradox módon sokszor még vonzóbbá lesznek a fiatal olvasók számára.