A leskováci Jugpress regionális hírportál és a Nova naša reč című hetilap ékes példája annak, hogy milyen nehézségekkel és fenyegetésekkel kell szembenézniük azoknak a helyi médiumoknak, amelyek a közérdeket képviselik, és nem hajlandóak behódolni –írја а Cenzolovka.rs

A Jugpress hírportálnak jelenleg nincs egyetlen állandó alkalmazottja sem. Ljiljana Stojanović, a Jugpress főszerkesztője, 19 év munkaviszony után „önként” kérte munkanélküli státuszba helyezését, hogy így spóroljon a szerkesztőség működési költségein. Ugyanezt tette Ivan Spirić, a Nova naša reč újságírója is. Mindketten a médiumok túléléséért vállalták ezt a lépést.

Bár a két médium külön tulajdonban van, megosztják egymással az irodát és az emberi erőforrásokat. A legutóbbi állami pályázatok során – különösen a Jablanički körzetben – egyik önkormányzat sem támogatta őket, miközben ismeretlen vagy jelentéktelen médiumok jutottak támogatáshoz.
A két szerkesztőség sem közintézményi reklámbevételhez, sem jelentős külföldi támogatásokhoz nem jut. A térség egyetlen nyomtatott sajtóterméke, a Nova naša reč, 500 ezer dinár tartozást halmozott fel a nyomda felé, ezért a nyári időszakban két hónapos kényszerszünetet tartanak.
Miközben ezek a médiumok támogatás nélkül tengődnek, a „Leskovački glasnik” nevű, alig ismert önkormányzati közlöny évente 4 millió dináros támogatásban részesül, függetlenül attól, hogy senki sem tudja, milyen gyakorisággal és példányszámban jelenik meg.
A Jugpress főszerkesztője ellen az évek során több bírósági eljárás is indult, legutóbb pedig – 2025 júliusában – biztonsági források figyelmeztették, hogy „valamit készülnek ellene”. Stojanović komolyan vette a figyelmeztetést, jelentette az esetet az Újságírók Biztonságáért Felelős Munkacsoportnak, és nyilvánosságra hozta a történteket a közösségi médiában.
Válaszul a leskováci polgármesteri hivatal – az előzmények említése nélkül – a város hivatalos honlapján reagált az újságírónő bejegyzésére. A városvezetés megpróbálta bizonyítani, hogy a Jugpress is kap sajtómeghívókat, azonban az általuk bemutatott e-mail lista éppen ennek ellenkezőjét igazolta.
Ezt követően a Jugpress felkerült a hivatalos meghívási listára, de továbbra is szelektíven hívják meg őket. Például a Szerb Haladó Párt (SNS) minisztereinek eseményeire nem kapnak meghívót, míg a Szerb Szocialista Párt (SPS) politikusai nem zárják ki őket rendezvényeikről. Fontos különbség azonban, hogy ezek az értesítések gyakran nem hivatalos e-mailben, hanem telefonon érkeznek.
Stojanović szerint az ellenük irányuló bánásmód egyértelmű üzenet a többi szerkesztőség számára is: így járnak azok, akik valódi kérdéseket mernek feltenni.
A Jugpress és a Nova naša reč története drámai példája annak, hogyan próbálják a független, közérdeket képviselő újságírást gazdasági elszigeteltséggel, jogi zaklatással és informális nyomásgyakorlással ellehetetleníteni. Mindez egy világos üzenet: Szerbiában nem mindenki számára biztonságos kérdezni.