Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, 20 milliárd dolláros becsületsértési és rágalmazási pert indított a Wall Street Journal (WSJ), annak két újságírója, valamint a lapot kiadó Dow Jones ellen egy cikk miatt, amely szerint Trump 2003-ban egy pikáns születésnapi üzenetet küldött a hírhedt pedofil pénzember, Jeffrey Epstein 50. születésnapjára. A WSJ szerint az Epsteinnek címzett levélben Trump írógéppel kívánt boldog születésnapot, a lapra pedig egy meztelen nő körvonalait rajzolta, végül aláírta a nő szeméremdombjánál. Az állítólagos üzenet szövege: „Boldog születésnapot – és legyen minden nap egy újabb csodálatos titok.” – írja a 444.hu.
Trump hevesen tagadja, hogy ilyen levelet küldött volna, és a bíróságra beadott 18 oldalas kereset szerint a WSJ súlyosan megszegte az újságírói etikát, hamis információt közölt, ráadásul nem is tette közzé a szóban forgó levelet és rajzot – szerinte azért, mert az nem is létezik. A per helyszíne a miami szövetségi bíróság, az alperesek között a két cikkíró, Khadeeja Safdar és Joe Palazzolo is szerepelnek.
Trump állítása szerint személyesen is figyelmeztette Rupert Murdochot, a WSJ-t tulajdonló médiabirodalom vezetőjét, hogy a neki tulajdonított levél hamis, és ha lehozzák, perelni fog. Posztjában azt írta, Murdoch ígérete ellenére „nyilvánvalóan nem tudta megakadályozni a cikk megjelenését”.
A WSJ-t kiadó Dow Jones határozottan kiállt a cikk pontossága mellett, és közölte, hogy a bíróságon is meg fogja védeni a szerzőit és a tartalmat. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint példátlan, hogy egy egykori és azóta újraválasztott elnök egy cikk miatt ilyen mértékű pert indítson egy újság ellen.
Trump az elmúlt években több médiumot is beperelt: 2024-ben az ABC-t az E. Jean Carroll-ügy kapcsán, miután a csatorna egyik munkatársa azt állította, hogy Trump megerőszakolta Carrollt. A Disney, az ABC tulajdonosa végül 16 millió dolláros egyezséget kötött Trumppal. Hasonló összegű megállapodás született a CBS ellen indított perben is, amelyet Trump a 60 Minutes műsorban elhangzottak miatt indított, de később ejtett.

Az ügy előzményeként nem árt tudni, hogy Ghislaine Maxwell, Epstein barátja, 2003-ban különleges ajándékkal készült Epstein 50. születésnapjára: a nő megkérte a később fiatalkorúak ellen elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények miatt elítélt pénzember családtagjait és pár tucat barátját, hogy írjanak neki köszöntő leveleket, amiket bőrbe kötve, album formájában adott át az ünnepeltnek.

Epsteint az 50. születésnapja után 3 évvel tartóztatták le először, utána 2008-tól rövid ideig börtönben is ült. Szabadulását követően ismét letartóztatták és elítélték. A producer 2019-ben, a börtönben öngyilkosságot követett el.

Trump és Epstein a 90-es években és a kétezres évek elején sokat buliztak együtt, több fotó is készült róluk. A későbbi elnök a repülési naplók szerint többször utazott ekkoriban a pénzember magángépén. Korábban mindketten azt mondták, hogy a kétezres évek elején eltávolodtak egymástól.

A Jeffrey Epstein körüli botrány akkor vett újabb fordulatot, amikor Donald Trump igazságügyi minisztériuma a hét elején meglepő bejelentést tett: szerintük minden, Epstein halálával és az állítólagos „ügyféllistával” kapcsolatos összeesküvés-elmélet alaptalan. A jelentés szerint semmilyen lista nem létezik, amelyen hírességek vagy politikusok szerepelnének mint Epstein szexuális szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek, és annak sincs nyoma, hogy Epstein bárkit is zsarolt volna ezek miatt. A jelentés megerősítette, hogy Epstein öngyilkosságot követett el, és nem gyilkolták meg.
A bejelentés annál is inkább meglepő, mert Pam Bondi igazságügyi miniszter konkrét neveket és repülési listákat emlegetve korábban többször is „nagy leleplezéseket” ígért. Egy februári nyilatkozatában azt állította, épp az ügyféllistát böngészi az íróasztalánál. Amikor ezzel szembesítették, azt állította, félreértés történt: ő nem az ügyféllistára, hanem Epstein teljes aktájára, illetve a JFK- és Martin Luther King-gyilkosságokról szóló dokumentumokra célzott.

Trumpnak az üggyel kapcsolatos kommunikációja zavaros és agresszív: posztjaiban azt állítja, az egész ügy demokraták által fabrikált „kamu”, és ha tényleg létezne bármiféle kompromittáló levél, a „radikálbalos holdkórosok” közül valaki már régen nyilvánosságra hozta volna azt. Az Ovális Irodában újságírói kérdésre pedig azt mondta, hogy a listaügy „fake news”, amit csak „ostoba republikánusok” hisznek el.
A közvélemény viszont nem áll Trump mögött. A Quinnipiac Egyetem friss kutatása szerint az amerikaiak mindössze 17%-a elégedett azzal, ahogyan az elnök az Epstein-ügyet kezeli, míg 63%-uk elégedetlen. Még a republikánusok körében is csak 40%-uk támogatja őt ebben a kérdésben. A Reuters/Ipsos felmérése még elkeserítőbb: a választók 69%-a szerint a kormányzat valamit eltitkol Epstein kapcsán, 79%-uk pedig követeli a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Megdöbbentő, hogy még a republikánus szavazók 62%-a is úgy gondolja, hogy Trump rejtegeti az ügyféllistát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy csütörtökön az Igazságügyi Minisztérium váratlanul elbocsátotta azt a veterán szövetségi ügyészt, aki korábban az Epstein–Maxwell-ügyben is dolgozott – ezzel még több kérdést vetve fel arról, hogy valóban lezártnak tekinthető-e az ügy.