A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) országos, reprezentatív kutatást végzett a magyar felnőttek médiatudatosságáról. A kutatás szerzői a céljukként annak a feltérképezését tűzték, hogy a felhasználók képesek felismerni a megbízható információkat, kezelni a digitális tartalmakat, és a dezinformáció elleni védekezést illetőleg milyen módon viszonyulnak az online információkhoz – írja a dgtl.hu
A kvantitatív kutatás a 18–75 éves lakosságot nem, életkor, településtípus, megye és iskolai végzettség szerint képviselő 1000 fős mintán, telefonos (CATI) módszerrel készült.
A felmérés során kiderült, hogy a válaszadók 70%-a, ezek közül is a fiatalabbak magabiztosan kezelik közösségi média fiókjának beállításait, azzal, hogy ez a magabiztosság azonban nem mindig párosul tényleges kritikai gondolkodással.
A megkérdezettek fele nem találkozik eltérő nézetekkel a közösségi médiában, ami a véleménybuborék-jelenséget erősíti meg. Életkor szerint nincs jelentős eltérés, bár a különböző generációk eltérő platformokat preferálnak.
Tartalomfogyasztás és aktivitás szempontjából a 18–29 évesek a legaktívabbak a lájkolásban és posztolásban, míg a 40–49 évesek a legpasszívabb megosztók, a legkevesebbet pedig az 50–59 évesek kommentelnek.

Ugyanakkor közösségi médiában látott hírek valóságtartalmát csak a megkérdezettek 55%-a ellenőrzi. Ez azt jelenti, hogy 45%-uk kritika nélkül fogadja el az ott olvasott információkat. A diplomások, budapestiek és a fiatal felnőttek körében az ellenőrzési arány magasabb, 60% feletti.
A legnépszerűbb ellenőrzési módok:
A tartalom forrásának megbízhatósága (60%)
Keresés, hogy máshol is megjelent-e a hír (59%)
A hír valószínűségének végiggondolása (56%)

Az internetezők kritikusabbak a keresőmotorokkal szemben, mint a közösségi médiával: 71% ellenőrzi az így talált információkat. Csupán 7% gondolja, hogy a keresőmotorok találatai automatikusan pontosak. Az emberek 48%-a részben bízik a találatokban, 42% pedig kizárólag ismert forrásokat olvas.

Az MI, főleg a chatbotok használata elterjedt a megkérdezettek körében: a válaszadók 33%-a már tudatosan használ ilyen programokat. Az Mi-használata főleg a fiatalok (18–29 évesek: 60%), a diplomások (50%) és a budapestiek (40%+) körében jellemző.
A mesterséges intelligenciával kapott információkat a felhasználók 72%-a ellenőrzi, hasonló arányban, mint a keresőmotorok esetében. Ugyanakkor ugyanennyien alapvetően igaznak tartják a kapott információkat, ami kettősséget mutat: bár kritikusan viszonyulnak az MI-n kapott válaszolhoz, mégis magas a bizalmuk bennük.

A médiatudatosság része a tartalmak gazdasági hátterének megértése is. A közszolgálati médiumok finanszírozását a válaszadók fele helyesen, míg negyede tévesen reklámbevételként jelölte meg.
A kereskedelmi médiumok fő bevételi forrását – a reklámokat – a megkérdezettek kétharmada ismerte fel. Az internetes platformok (pl. YouTube, keresőmotorok) finanszírozása kapcsán viszont nagy a tudatlanság: a válaszadók negyede nem tudott válaszolni, a 60–75 évesek fele pedig bizonytalan volt ebben.

A válaszadók 78%-a tisztában van vele, hogy a közösségi média platformok adatokat gyűjtenek. Ez az arány különösen magas a fiatalabb, iskolázottabb és nagyvárosokban élő felhasználók körében. A legtöbben tudják, hogy a cookie-k és alkalmazások révén történik az adatgyűjtés.
Bár sokan tudják, hogy adataik veszélyben lehetnek, kevésbé zavarja őket, ha úgy érzik, van kontrolljuk felette – például leiratkozással vagy fiókbeállítások módosításával.

A generációs különbségeket illetőeleg a fiatalabb generációk magabiztosabbnak érzik magukat az online térben, ugyanakkor kevésbé hajlamosak a hírek tényszerű ellenőrzésére, főként ha azok megerősítik saját véleményüket. Paradox módon viszont a keresőmotorok és MI használata során ők is rendszeresen ellenőrzik az információkat.
A 30–39 éves korosztály tűnik a legfelkészültebbnek az adatkezelési és reklámfinanszírozási kérdésekben, míg a fiatalok „nagyvonalúsága” az adatvédelem terén új korszak előszele is lehet, ahol az adatmegosztás előnyt élvezhet az adatbiztonsággal szemben.

A kutatás világossá tette, hogy a magyar felnőttek jelentős része nem kellően tudatos médiafogyasztó, különösen a közösségi média terén, ahol a felhasználók 45%-a kritika nélkül fogadja el az ott látott tartalmakat. Ugyanakkor a keresőmotorok és MI alkalmazások esetén növekvő kritikai attitűd figyelhető meg.

A teljes felmérés itt olvasható el.