A G7.hu, gazdasági hírportál médiapiaci és reklámpiaci adatok alapján készült elemzése szerint az elmúlt két évben három kormányzati médiavállalkozás több külföldi bevételhez jutott, mint 13 független kiadó együttvéve. Ez különösen annak fényében visszás, hogy a kormányzat a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a tervezett „külföldi befolyás” elleni törvény segítségével folyamatosan igyekszik ellehetetleníteni a független médiát és civil szervezeteket, azzal az indokkal, hogy a külföldi pénzek veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
A G7.hu gyűjtése szerint a független sajtó – amely transzparens módon beszámol gazdálkodásáról, és válaszolt a lap kérdéseire – 2023-ban 2,2 milliárd, 2024-ben 2,7 milliárd forint külföldi bevételhez jutott. Ezeknek a bevételeknek azonban csak egy része volt tényleges támogatás: 2023-ban 900 millió, 2024-ben 1,1 milliárd forint – a fennmaradó rész főként exportbevételként könyvelhető el, például külföldi hirdetésekből vagy szolgáltatásokból.
Forrás: G7.hu
Ezzel szemben a három kormányzati médiavállalkozás – amelyek a független kiadókkal ellentétben nem szolgáltatnak részletes adatokat, és a G7 kérdéseire sem válaszoltak – 2023-ban 2,8 milliárd, 2024-ben 2,6 milliárd forintnyi exportárbevételt könyvelhetett el. Hogy ezek az összegek pontosan milyen forrásból származnak (pl. támogatás, hirdetés, termékeladás), az nem állapítható meg egyértelműen, mert az állami médiumok jelentései nem elég részletesek, vagy teljesen hiányoznak.
Ez az adat különösen problematikus annak fényében, hogy a kormány retorikájában folyamatosan támadja azokat a médiumokat és szervezeteket, amelyek külföldi támogatásból működnek, míg a saját médiabirodalma nemcsak hasonló, hanem nagyobb mértékű külföldi bevételhez jut – sokkal kevésbé átlátható módon.
A kormányzati kommunikáció ezzel tehát kettős mércét alkalmaz: miközben a független sajtót és civil szférát igyekszik külföldi befolyás vádjával megbélyegezni és korlátozni, a saját érdekeltségébe tartozó médiacégek nemcsak elfogadják, hanem aktívan részesülnek is hasonló külföldi forrásokból.
Ez az ellentmondás tovább növeli a feszültséget a magyar médiatérben, ahol a független szereplők egyrészt transzparensek, másrészt politikai támadásoknak vannak kitéve, míg az állami médiumok titkolják bevételeik pontos forrását, miközben nagyobb külföldi összegekkel gazdálkodnak.
