2025. április 28-án történelmi áramszünet rázta meg az Ibériai-félszigetet, amely a mindennapi élet mellett a médiumokat is. A Spanyolország és Portugália teljes területét érintő áramkimaradás a médiafogyasztási szokások és a hírközlési eszközök drámai, pillanatok alatt bekövetkező átalakulását eredményezte. Egy, a dgtl.hu-n olvasható tudósítás a spanyol források alapján mutatja be, hogyan alkalmazkodott a média ehhez a rendkívüli helyzethez.

A hétfői spanyolországi áramszünet különleges társadalmi és médiatapasztalattá vált, mely újraértékelte az információközlés hagyományos formáinak jelentőségét. Az esemény megmutatta, mennyire sérülékeny a digitális infrastruktúra, és milyen fontos szerepet töltenek be a klasszikus médiumok vészhelyzetben.

Mivel a legtöbb weboldal és digitális platform elérhetetlenné vált, az áramszünet idején a rádió vált elsődleges információforrássá. Az RTVE jelentése szerint a rádiók szinte országszerte azonnal működésbe léptek, hallgatták őket bárokban, iskolákban, utcákon és más közösségi helyeken. Madridban, a Doctor Esquerdo utcán tömeg gyűlt össze a rádiók köré, hogy hallgassák a rendkívüli híradókat, melyeket Sandra Urdín vezetett a Radio Nacional csatornán. A rádió ebben a krízishelyzetben visszarepítette a társadalmat egy korábbi korszakba, amikor még ez a médium volt a főkapocs a külvilággal. Az esemény alátámasztotta, hogy a rádió ma is alapvető szerepet játszik a közszolgálati információátadásban.

A kialakult helyzethez a televíziós csatornák is gyorsan alkalmazkodtak. Az RTVE csatornái – köztük a La 1, La 2, Canal 24h és a Teledeporte – ugyanazt a híradóműsort sugározták összhangoltan, felfüggesztve minden más programot, beleértve sorozatokat és szórakoztató műsorokat. A Telediario című híradó különkiadását egész délután sugározták. A kereskedelmi televíziók, mint az Antena 3, szintén megnövelték hírműsoraik jelenlétét, bár az esti sávot többnyire változatlanul hagyták. A műsorváltozások gyorsasága és mélysége azt mutatta, hogy a televíziók is képesek hatékony kríziskezelésre.

Az áramszünet hatása azonnal megmutatkozott az internetes keresésekben és forgalomban is. Az „áramszünet” (apagón) keresési kulcsszó tízszer népszerűbbé vált, mint általában szokványos helyzetben. Mindez annak ellenére történt, hogy az internetforgalom látványosan visszaesett: a Deutsche Commercial Internet Exchange szerint a megszokott déli forgalomnövekedés helyett teljes összeomlás következett be. A nagy távközlési cégek, mint a Telefónica és a Vodafone válságstábot aktiváltak, hogy az infrastruktúra minél tovább működőképes maradjon. A Vodafone közlése szerint hálózatuk 70%-ban működött tovább, főként tartalék generátorok és akkumulátorok révén.

Az X (korábban Twitter) platformon azonnal megjelentek a mémek, amelyek ironikus és humoros formában dolgozták fel a helyzetet. A felhasználók viccelődtek a hálózatkezelők, a miniszterelnök, vagy épp az elektromos autótulajdonosok kárán. Ugyanakkor a közösségi média továbbra is fontos hírforrás maradt azok számára, akiknek még volt mobilkapcsolatuk. Beszámolók szerint sokan Madridban és Barcelonában az utcán telefonjaikat magasba tartva próbáltak csatlakozni a hálózatra, hogy információhoz jussanak.

A nyomtatott lapok szerepe is új megvilágításba került. Bár az áramszünet akadályozta a nyomtatást és a logisztikát, a vezető országos újságok másnap mégis megjelentek. A terjesztés főként Madridra és Barcelonára koncentrálódott, mivel a szállítás korlátozottá vált. Az ECD szerint a helyzet azt is megmutatta, hogy válság idején sokak számára a nyomtatott újság az egyetlen megbízható információforrás. Az áramszünetben való megjelenés nemcsak praktikus, de szimbolikus is: a nyomtatott sajtó bizonyította, hogy a digitális világ árnyékában is képes ellátni közszolgálati funkcióját.

A spanyolországi áramszünet tanulsága, hogy a modern technológiai rendszerek – bármennyire is fejlettek – fizikai infrastruktúra nélkül könnyen megbénulnak. Ebben a helyzetben a rádió, a televízió és a nyomtatott sajtó váltak újra a társadalom információs gerincoszlopává. A válság idején ezek a médiumok nem csupán híreket közvetítettek, hanem biztonságot, stabilitást és közösségi élményt is nyújtottak. Az esemény felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben is szükség lesz a hagyományos médiára, különösen akkor, amikor a digitális rendszerek elérhetetlenné válnak. Az analóg eszközök nemcsak nosztalgikusak, hanem működőképesek és megbízhatóak is – különösen krízishelyzetekben.