Az Európa Tanács Újságírói Biztonsági Platformján bejelentett újságírók elleni támadások, megfélemlítések és egyéb, a sajtószabadságot veszélyeztető esetek számát tekintve Szerbia a negyedik helyen áll, csupán Ukrajna, Oroszország és Törökország előzi meg – írja a belgrádi Danas napilap.
Az Európa Tanács Újrágírói Védelmi és Biztonsági Platformjának 15 partnerújságírói és civil szervezettel közösen készített, szerdán közzétett éves jelentése szerint 2024-ben 266 olyan esetet regisztráltak, amelyben újságírók ellen követtek el fizikai támadást, megfélemlítést, letartóztatást vagy munkájukat korlátozó egyéb intézkedéseket. A legtöbb ilyen esetet Ukrajnában regisztrálták (40), főként az orosz megszállás alatt álló területeken vagy az orosz erőkhöz köthető helyzetekben. Utána következik Oroszország (32), Törökország (28), Szerbia (20) és Grúzia (18).
A Sajtószabadság Európában: Politikai nyomás, dezinformáció és a média függetlenségének eróziója című jelentés brüsszeli bemutatóján több újságíró is részt vett, akik saját tapasztalataikról számoltak be. Közöttük volt Dinko Gruhonjić (Vajdasági Újrágírók Független Egyesülete), Olga Rudenko (Kyiv Independent), Lia Csakumasvili (Grúzia Újrágírói Etikai Charta) és Korina Vela (Daphne Caruana Galizia Alapítvány).
A jelentés szerint a közép- és kelet-európai országokban, különösen Bulgáriában, Magyarországon és Szerbiában, a helyi és regionális újságírók sokkal nehezebb körülményekkel néznek szembe, mint az országos médiumoknál dolgozó kollégáik. Alacsonyabb fizetés, elégtelen erőforrások és minimális intézményi támogatás jellemzi munkájukat.
A jelentés egyéb aggasztó tényezőkre is rávilágít, köztük a KRIK szerkesztője, Stevan Dojčinović ellen irányuló „deepfake” dezinformációs kampányra, valamint Vanja Đurić (N1 televízió) és Željko Veljković (NovaS televízió) ellen irányuló internetes gyűlöletkampányra, amelyekben mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok szerepet játszottak.
Jelentős visszalépésnek tekinthető a Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával kapcsolatos bírósági ítélet, amely során négy állambiztonsági tisztet felmentettek. felmentettek négy egykori állambiztonsági tisztet, „jelentős visszalépésnek” minősül. Ez azt az üzenetet közvetíti, hogy az újságírók elleni bűncselekmények elkövetői és megbízói büntetlenek maradhatnak, ami nemcsak az újságírókat és a civil társadalmat bátortalanítja el, hanem a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát is aláássa.
A jelentés végül kiemeli, hogy a sajtószabadság védelméhez elengedhetetlenek az erős jogi garanciák, az átlátható médiatulajdonosi struktúra kialakítása, valamint az EU Sajtószabadságról szóló törvényének (EMFA) megfelelő, tagországok szintjén történő alkalmazása is.
