A magyarországi Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) minap a médiaelemzésében megállapította, hogy a magyar médiában két narratíva övezi az orosz–ukrán háborút: „nyugati háborúpárti erők által hangoztatott”, valamint „az orosz állami narratíva”. A hivatal elemzésében azt is felsorolja, hogy kik terjesztik ezeket a narratívákat – tette közzé a Telex.
Ugyanakkor a magyar kormány álláspontját nem említik, mindössze egy oldalon keresztül felvázolják, hogy a magyar álláspont békepárti, ami önmagában áll szembe a nyugati és orosz háborús narratívákkal
„Az európai és amerikai háborúpárti erők narratívájának célja, hogy rábírja a magyar közvéleményt a háborúpárti célokkal és érdekekkel való azonosulásra” – – állítja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek elemzésében több független sajtóterméket is elemeztek, köztük a Telexet, a 444-et, a HVG-t és az RTL-t. Azokat a cikkeket, amiket nyugati háborúpártinak tartanak, hét oldalon keresztül listázzák, és jelentős részük véleménycikk, háborús tudósítás, közvélemény-kutatások eredményeinek bemutatása vagy interjú. Az orosz narratívát az elemzés alapján szinte csak a Magyar Jelen és az Orosz
Az SZVH szerint a két narratíva abban megegyezik, hogy mind a kettő azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy az eszkaláció és az egyik fél győzelme jó lenne Magyarország számára.
A nyugati narratívát terjesztők az elemzés szerint azt sugallják a magyarok felé, hogy fegyvert, katonát kell küldeni, valamint azt, hogy azért világháborús fenyegetésről nincs szó.
Az oroszpárti narratíváról azt találták, hogy csak kisebb elérésű médiatermékekben jelenik meg, amik azt terjesztik, hogy Ukrajnában népirtás folyik az orosz kisebbség ellen, hogy az ukránok nácik, valamint azt, hogy Ukrajnában biofegyvereket fejlesztenek és Oroszország csak védekező háborút folytat.
A felvázolt módszertanból az nem derül ki, hogy mi alapján választották ki, hogy melyik sajtótermékeket vizsgálják meg, így nem tudni, hogy miért maradt ki például a folyamatosan világháborúval riogató Origo, a közmédia vagy a KESMA-lapok. Márpedig ezek rendszeresen szemlézték az orosz propagandaoldalakat.
Egyébként amikor először felmerült a hivatal létrejötte, a kormány megígérte, hogy nem azért hozzák létre, hogy a független sajtót támadják, hanem csak azért, hogy feltárják a külföldről finanszírozott szervezetek működését. Ehhez képest az egyik első lépésük az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszó ellen.