Az európai sajtószabadság -törvény szövegéről született kompromisszumot a múlt év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel, ami azonban nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése – írja a Népszava.

A pénteki megállapodással az EU egy lépéssel közelebb került a jogszabály elfogadásához: az EP kulturális bizottsága jövő kedden, plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a rendeletről, amely ezután nem sokkal törvényerőre emelkedhet. Előírásai 2025 derekán lépnek hatályba.

Az Európai Bizottság 2022. szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadság törvényről szóló javaslatát. A rendelettervezet a média sokszínűségének és függetlenségének védelmét szolgáló szabályokat tartalmazott: biztosítékokat az újságírók megfigyelése és a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás ellen, előírásokat a közszolgálati média parttalanságának a garantálására, a médiatulajdonlás és az állami hirdetések elosztásának az átláthatóságára.

Tavaly az EU két törvényalkotó intézménye, az EU Tanács és az Európai Parlament is kialakította álláspontját a bizottsági indítványról, majd hónapokig tartó egyeztetéseket követően dűlőre jutottak a mindkettőjük számára elfogadható szövegről, amely pénteken került a tagállamok nagykövetei elé.

Az elfogadás előtt álló rendelet előírásai alapján nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt.

Nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni. Nem lesz ugyan tilos újságírókat “nemzetbiztonsági okokból” megfigyelni, de a nemzeti hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. Kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.

A rendelet a tagállamok feladatává teszi a rendelkezések betartását, amelynek elmulasztása bizonyos esetekben kötelezettségszegési eljárást és bírósági pert vonhat maga után.