A Reuters Intézet 2022-es év jelenlegi időszakára vonatkozó digitális jelentését (Digital News Report 2022- DNR2022) az Ukrajna területén zajló háború, illetve az internetes média világának egyéb jelenségei is fémjelzik, amelyek közül a legaggasztóbb a polgárok folyamatos eltávolodása a médiumoktól.

Az idei év három félelmetes, világot megváltoztató körülménnyel voltak kénytelenek szembesülni a médiumok. Az éghajlatváltozás a szó legszorosabb értelmében több százezer ember halálát okozhatja, míg a halálos járvány milliókat, az Ukrajnában dúló háború pedig tízezreket, milliókat ölhet meg.

A digitális, vagyis az internetes médiumok a hagyományosokkal szemben jóval többet képesek a világnak nyújtani, de a politikusok, az influenszerek és az összeesküvés-elméletek ellen versenyezve egyre kevésbé képes az emberekkel megértetniük a körülöttük lévő világot.– irta Rasmus Kleis Nielsen, a  Reuters Institute for the Study of Media igazgatója a legutóbbi Digital News Report, az interneten elérhető információk fejlődését bemutató átfogó, világméretű felmérés előszavában.

A médiába vetett bizalom ijesztő csökkenése

Röviden, ami a digitális médiatartalmak pénzelését illeti, a legnagyobb internetes médiumok szinte az összes pénzt azt általuk megjelentetett reklámok, hírdetések után szerzi, míg a többiek a túlélésért küzdenek, túlnyomórészt sikertelenül.

E médiumok pénzügyi kudarca pedig szorosan összefügg egy sokkal fontosabb és őszintén szólva félelmetes kudarccal, mármint a médiumokba és az újságírásba vetett bizalom hanyatlásával, az egykori felhasználók egyre növekvő csoportjaival, akik egyszerűen kezdik elkerülni a tájékozódást, így a világról alkotott képüket többé-kevésbé személyes tapasztalataik szerint alakítják.

A bizalomnak a világjárvány okozta tavalyi megerősödése után jelentős visszaesés következett be, ugyanakkor megnövekedett azon emberek száma, akik a médiára gátlástalan politikusok kezében lévő eszközként tekintenek és az emberi faj jó része teljesen eláll azon szándékától, hogy megértse a körülötte zajló világot és hagyják, hogy éppen ezek a gátlástalan politikusok, de akár a nagyvállalatok, illetve a bűnözők, és az egresszív, véletlenül sem demokratikus entitások kénye-kedvük szerint játszadozzanak velük.

A médiumok és a polgárok közötti kapcsolat elvesztése egyike annak a két jelenségnek amivel a DNR22 a világ szinte mindegyik országában szembesülni kénytelen, ahol a kutatásait végzi. A Reuters Intézet jelentése 46 médiapiac területét, illetve a világ lakosságának több mint felét felöleli.

A másik jelenség, amivel szembesülni kénytelen az, a 30 évesnél fiatalabbaknak a médiumokhoz való hozzáférésének az új módozatai, a meglévő médiumok, a természetes kíváncsiság szembeni nyilvánvaló érdektelenségük és az egyfajta elmenekülésük az általuk meg nem érdemelt valósággal való szembenézéstől.

Ez a két irányzat együtt elég lehangoló dolgokat sejtet a média és a hírfogyasztás jövője és végső soron a világ sorsa kapcsán. A világ médiapiacainak a főszereplői által eddig meglovagolt üzleti modellek már nem elégé hatékonyak, ez viszont nem akadályozza meg őket abban, hogy kétségbeesett kegyetlenséggel hajtsák végre jelenlegi piaci politikájukat, azokat a demográfiai csoportokat megcélozva, ahol nyereségre tehetnek szert, ugyanakkor a többieket figyelmen kívül hagyják, mintha nem is léteznének.

Ez a fajta civódás viszont megkérdőjelezi a médiabiznisz lényegét, illetve társadalmi szerepét. Pedig jobb piaci modellek egyelőre továbbra sem léteznek, annak ellenére, hogy az egész médiauniverzum éveken keresztül lázasan keresi ezeket.

A DNR2022 külön hangsúlyt fektet arra, hogy az internetes médiumok és a fogyasztók kapcsolatára milyen hatást is gyakorol az Ukrajnában zajló háború. A Reuters Intézet ravasz módon elsősorban a háború közvetlen közelében, a háború hatalmas és fenyegető befolyása alatt álló Németországban és Ukrajnában, illetve a nemzetközi politikában új szerepet kereső Ukrajnához politikailag erősen kötődő  Egyesült Királyság területén, más kontinenseken pedig az Egyesült Államokban, illetve Brazíliában végezte el az ezzel kapcsolatos kutatásokat és arra a sajátos következtetésre jutottak, hogy Brazíliában és Németországban élő 18–24 éves korosztály óriási százalékban mellőzi Oroszországnak Ukrajna elleni háborújáról szóló híreket, míg Nagy Britanniában a 24 éven aluliaknak mindössze 13%-a keres a televízióban az adott háborúval kapcsolatban információkat, míg ez az arány az 55 éveseknél idősebbek körében 55 százalék feletti, míg az idősek mindössze az esetek 2%-ban értesülnek ezekről az információkról a közösségi oldalakon keresztül, míg ez az arány a fiatalok esetében 15% körül mozog. A brit fiatal válaszadók túlnyomó része azonban nem igazán törődik a háborúval.

A teljes jelentés angol nyelven a képre klikkelve olvasható el (Forrás: /reutersinstitute.politics.ox.ac.uk)

A megkérdezett médiafelhasználók többsége mind az öt országban a televízión keresztül értesül az

Ez a szabályszerűség, miszerint az emberek elsősorban a televíziós híreken keresztül tájékozódnak a nagy krízishelyzetekről állandóan megismétlődik, viszont ez sem segíti a televíziózást abban, hogy megtartsa a közönségét, mert évről-évre folyamatosan csökken a nézők száma, igaz nem akkora mértékben mint a nyomtatott médiumok olvasóié, mert ez utóbbi nagyon úgy tűnik, hogy a kihalás felé halad.

Ezzel szemben Brazíliában a megkérdezettek 23 százaléka a közösségi oldalakon keresztül szerzi információit a háborúról, de a tévéhíreket nézők aránya csaknem kétszer ekkora (44 százalék).

Nem kicsi és egyáltalán nem elhanyagolható azoknak az aránya, akik időnként felhagynak az Ukrajna elleni támadásról szóló hírek követésével. Németországban ezek aránya 29 -ről 36%-ra ugrott, Lengyelországban pedig 41-ről 47 százalékra, a további három országban is hasonló arányokat tapasztaltak a kutatás során.

Vagyis: minél közelebb vagyunk a háborúhoz, annál nehezebb lesz szembenéznünk vele.

Az idei jelentés legfontosabb következtetései néhány országra lebontva a következőek:

Az Egyesült Államok lakosságának mindössze 26%-a hisz a médiumok által közölt hírekben, ami 3 százalékos visszaesést jelent az előző évben közölt jelentésben foglaltakhoz képest. Ezzel szemben az Indiában élők 72%-a okosmobiljaikon keresztül követi az információkat. Ezzel szemben Dél Afrikában 65%-k közösségi oldalakon, vagy pedig e-mailen keresztül követik a híreket, az Egyesült Királyságban élők 46 százaléka állítja, hogy egyre gyakrabban hanyagolja a hírek követését.

A balkáni országok közül egyedül Horvátországot említi a felmérés, amivel külön írásban foglalkozunk majd, ahogyan a jelentés Magyarországra vonatkozó következtetéseivel is.