Az újságírók digitális kompetenciáiról szóló kutatás szerint technológiai vívmányok az újságírásra is komoly hatással vannak, az újságírók többsége pedig számos kihívással kénytelen szembesülni ezen a téren, e mellett az újságírók jórésze képtelenek lépést tartani a digitális szférában jelentkező összes újdonsággal és a médiumoknak szisztematikus támogatásra lenne szükségük a műszaki eszközökbe való befektetésekhez, az alkalmazottak képzéséhez, különösen a digitális biztonság, az adatok leellenőrzése, illetve a fényképek, illetve a közösségi oldalakra feltöltött bejegyzések hitelességének a megállapítása terén –írja a Cenzolovka.rs

A kutatás szerint a szerbiai újságírók közül sokan tisztában vannak azzal, hogy mi történik a médiumokban a digitalizációs fejlődés során, illetve a megkérdezett újságírók mintegy kétharmada napi rendszereséggel készít digitális tartalmakat. Ugyanakkor a világon egyre több média foglalkozik biztonsági alkalmazásokkal, ezzel szemben a megkérdezetteknek mindössze 57 százaléka tudja használni az üzleti kommunikációt védelmét szolgáló alkalmazásokat. A legtöbben (82 százalékuk) úgy vélekedik, hogy a digitális kompetencia fontos az általuk végzett munkához, miközben a legfejlettebb készségeik az információkat kezelő műveletekhez kapcsolódnak, és legkevésbé értenek az olyan műszaki problémák megoldásához, mint például a számítógépes szoftverek, illetve alkalmazások beállítása, vagy pedig a digitális eszközök kezelése.

Jovanka Matić, Ph.D. és Snežana Perin Milinković, Ph.D. médiaszakértők, a kiterjedt kutatás szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy

nem igazán boldogulnak a weboldalak, illetve podcastek készítésével, illetve a 360 fokos kamera kezelésével, miközben sikeresek a különböző platformokon megjelenő tudósítások készítésében.

A kutatási eredmények miatt az újságírók saját digitális alkalmasságuk megítélésekor magas pontszámot adnak maguknak ( 4-körüli az átlagjegy), az eltérő készségek, illetve ismereteket illetőleg eltérő válaszokat adtak.

A kutatásban Szerbia minden részéről, különböző médiumokból 250 újságíró és 36 egymástól nagyon eltérő internetes szerkesztőség vezetője vett részt, akikről kiderült, hogy a a tények leellenőrzése mellett a fényképek hitelességének a megállapítása terén nyújtották a legkevesebbet, míg az információs és kommunikációs téren különösen fejlettek a készségeik. Velük szemben a hang- és video tartalommal történő munka, illetve az adatbiztonság terén nem kellőképpen fejlettek.

A digitális technológiáknak a médiában történő átvételéről világszerte öt évvel ezelőtt jelent meg az első tanulmány, amihez a kutatást a Nemzetközi Újságíró Központ a Georgetown Egyetemmel együttműködve végezte el 130 ország, és több mint 2700 újságíró és internetes hírszolgáltatás vezetőjének megkérdezésével. E tanulmány szerzői is arra a következtetésre jutottak, hogy az újságírók nem tartanak lépést a digitális forradalommal és a szerkesztőségek mindössze egy százaléka alkalmaz elemző szerkesztőt.

Mindössze két évvel később újabb tanulmány készült, amely a digitális technológia használatának jelentős növekedését jelezte a médiában. Emellett egyre több hagyományos szerkesztőség alakult át  digitális szerkesztőséggé  és nagyobb hangsúlyt kezdtek helyezni  a kiberbiztonsági technikák és a digitális tényellenőrző eszközök használatára. Mégis a szerkesztőségek továbbra sem fektetnek be eleget a technikai személyzet alkalmazásába, illetve alkalmazottjaik megfelelő képzésébe.

A szerbiai kutatás során azt is sikerült kimutatni, hogy a digitális készségeket mindössze a válaszadók 3 százaléka sajátította el iskolai tanulmányai során, ami alapján az oktatási intézmények csekély szerepet töltenek be az újságírói munka technikai oldalának a képzésében. A tanulmány szerzői szerint a digitális újságírást egyetemen kellene oktatni, aminek az alap- illetve gyakorlati képzéseit a média digitális átalakulásához, illetve a médiatartalmak elkészítésének és terjesztésének új módszereihez kell igazítani.