Egy texasi fellebbviteli bíróság szerdai döntésének értelmében az állami főügyész, sőt, az amerikai állam bármely lakója pert indíthat a Twitter, a Facebook, a YouTube vagy bármely más nagy közösségi platform ellen, hogyha az a „felhasználó vagy más személy véleménye” alapján moderálja a rajta megjelenő tartalmat. A HB 20 nevű texasi törvényt szeptemberi elfogadása után blokkolta egy szövetségi bíró, most azonban életbe léphet, aminek nagyon komoly hatásai lehetnek – írja a CNN írása alapján a Telex.hu

No de mi is az a HB 20?

A HB 20 lényege nagyon röviden összefoglalva az, hogy minden, legalább 50 millió havi aktív amerikai felhasználóval rendelkező közösségi platformnak megtiltja, hogy bármilyen módon cenzúrázza a felhasználóit a véleményük vagy a földrajzi helyzetük alapján. Miután Texas hagyományosa republikánus állam, nem nehéz kitalálni, hogy a háttérben itt is az a gyakori kritika áll, amely szerint a közösségi oldalak elnyomják a konzervatív-jobboldali hangokat. Erre egyébként egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak, a Twitter saját vizsgálata egyenesen azt bizonyította nemrég, hogy a jobboldali vélemények előnyt élveznek a platformon.

A döntést egy meglehetősen bizarr tárgyalás előzte meg, ahol a bírák nem hitték el, hogy a Twitter és a Facebook valójában weboldal, és azt bizonygatták, hogy a közösségi platformok valójában internetszolgáltatók és meg voltak lepődve azon, hogy a Twitter szabadon dönthet arról, hogy mit jelenít meg a saját platformján.

Egyikük pedig még azt is felvetette, hogy ha a techcégek győznének, akkor akár a Verizon nevű amerikai mobilszolgáltató is bármikor úgy dönthetne, hogy elvágják a vonalat, ha valaki olyat mond, ami nekik nem tetszik.

Ez utóbbi egyébként teljes képtelenség lenne, hiszen az országban a mobilszolgáltatókat jelenleg törvény kötelezi arra, hogy kivételezés nélkül minden hívást engedjenek át. Egy 2015-ös törvény az internetszolgáltatókat is ebbe a kategóriába sorolta, ám ezt 2017-ben – vagyis a Trump-adminisztráció alatt –, a netsemlegesség republikánusok által szorgalmazott megszüntetésekor eltörölték. A bírák tehát láthatóan nem teljesen voltak képben azzal, amiről dönteniük kellett, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy lehetővé tegyék a törvény hatályba lépését. A testület nem indokolta meg, hogy miért döntött így, és a törvényt ellenző érdekcsoportoknak sem adott időt arra, hogy fellebbezzenek.

Ken Paxton texasi főügyész – akinek a törvény értelmében mostantól joga van beperelni az összes érintett techcéget –, Twitteren a techóriások elleni győzelemként értékelte a döntést, de azt valószínűleg ő sem tudja, hogy mi következik majd ezután. A szakértők többsége egyetért abban, hogy teljes káoszra lehet számítani, amire minden esély megvan, a törvény értelmében ugyanis a közösségi platformok nem támaszkodhatnak többé arra az 1996-os jogszabályra, amely eddig rendre kihúzta őket a csávából a moderációs ügyekben. A teljes írás ide kattintva olvasható el.