A belgrádi Danas napilap a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából az idén is folytatja Öt perc egetrengető csend a sajtószabadságért elnevezésű akcióját, amivel rámutatnak az újságírás nehéz helyzetére Szerbiában.
Május 3-át, a Sajószabadság nemzetközi napját az újságírók Szerbiában munkájuk szakszerű elvégzéséhez megfelelő körülmények közepette, a függetlenségük szembeni nyomásgyakorlás és velük szembeni fizikai támadások közepette köszöntik.
A Független Újságírók Szerbiai Egyesülete (NUNS) a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából egy rövid videófelvételt készített, amiben a szerbiai újságírókkal szembeni egyre gyakoribb fenyegetődzésekre, amelyek még jobban megnehezítik a munkájukat.
A felvételen komoly fenyegetéseket kapó újságírók üzenik azt, hogy ezek nem gátolják meg őket abban, hogy szakszerűen végezzék a tevékenységüket, illetve, hogy szolidárisak kell, hogy legyünk velük hivatásuk végzésének közben. Az idei akció szlogenje egyébként a következő: #nistesami
A szerbiai újságíróegyesületek szerint május 3-át, a a sajtószabadság nemzetközi napját az idén is médiasötétségben köszöntik, s egyben követelést intézett a hatalmi szervekhez, hogy az újságírófenyegetések ellen hatékonyan lépjen fel, erről pedig értesítse a közvéleményt.
A Szerbiai Újságírók Szakszervezete (SINOS) felszólította az újságírószervezeteket és a szakszervezeteket, hogy fogjanak össze a szerbiai újságírók és médiamunkások munka és professzionális jogainak a védelme érdekében.
Jamie Wiseman a Nemzetközi Sajtóintézet képviselője a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából kijelentette, hogy Szerbiában folyamatos támadják, halálosan megfenyegetik és rágalmazási kampányokat indítanak az újságírók ellen – tette közzé az Amerika Hangja (VoA)
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei sajtószabadság-indexe szerint az egykori Jugoszláviát alkotó országok helyezéseihez képest a lista legalacsonyabb szintjén szerepel, függetlenül attól, hogy az idén 14 helyet lépett előre a tavalyi jelentésben szereplő adatokhoz képest, így most a 79. helyen található, és Magyarországhoz hasonlóan a „problematikus” országok közé tartozik. A nyugat-balkáni régióban egyedül a 109. helyen szereplő Albánia kapott rosszabb minősítést.