A ma reggel 58 évesen elhunyt Dušan Mašić egyike volt a Rádió B92 alapítóinak, amelyik Slobodan Milošević hatalma alatt egyike volt a leglényegesebb szabad médiumoknak, amelyikre nemegyszer csapást mért az akkori rezsim, és amelyik komoly hatással volt Szerbia médiaszínterére. Úgyszintén alapítója volt a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS), az Elektronikus Médiumok Szövetségének (ANEM) és szerzője volt a Rádió B92 történetét leíró Talasanje Srbije című könyvnek.

Közelálló munkatársai szerint mindig akadt szabadideje, hogy tanácsokat adjon a tőle fiatalabb kollégák számára, illetve, hogy elbeszélgessen velük, s mindig tisztában volt azzal, hogy mikor a szerkesztősége tagjainak mikor van szükségük egy kis lazításra, hogy legyűrjék az őket ért nyomást.

–A szerkesztőségünk fala tele volt vetélkedők megoldásaival és különböző események lehetséges kimeneteleinek a valószínűségét jelző értékekkel – mesélte róla Aleksandra Nikšić, a BBC szerb hírportáljának a főszerkesztője, majd pedig hozzáfűzte: – Nélküle mi sem lennénk. A szerkesztőségben együtt gondoltuk át, hogy miképpen is foglalkozzunk bizonyos témákkal és miképpen válaszoljunk az olvasóink kérdéseire, illetve, hogy miképpen nyújtsunk nekik olyan információkat is, amelyek mások részéről elérhetetlenek.

Nem mindig értettünk egyet és most ez fog leginkább hiányozni a szerkesztőségben-ezek a végtelen vitatkozások, érvekkel való meggyőzések, amelyeken keresztül a legjobb megoldást sikerült elérnünk – mesélte a BBC szerb hírpotáljának a főszerkesztője.

Dušan Mašić 1989-ben kezdett el újságírással foglalkozni az akkori B92 Ifjúsági Rádióban.

Dolgozott külmunkatársként, parlamenti tudósítóként, haditudósítóként és a kilencvenes évek közepére a B92 legismertebb hangjává vált. A kezdetektől fogva kiválóan együttműködött Veran Matićtyal a B92 hosszúéves igazgatójával, fő- és felelős szerkesztőjével.

Mašić hosszú éveken keresztük tudósította az Amerika Hangját, a NIN hetilapba pedig tiszteletdíjasként írt. Az első igazgatója volt az ANEM-nek, 2000-es évtől kezdve pedig elektronikus médiai konzultásként és a Balkán rádiószínterének a legjobb ismerőjeként tevékenykedett. Ugyanettől az évtől kezdve különböző tisztségeken a BBC-nek dolgozott. Azt mondta ekkor, hogy Londonban és a digitális Szerbiában él. Szerette az innovációkat és az összes új jelenséghez illetve az újságírás megvalósításának új módszereihez is kötődött. Imádta annak kivizsgálását, hogy miképpen lehet „hálózatba kötni” a technológiát a hitelességgel és a hagyományos újságírással.

Az utóbbi években polgári kezdeményezések elindítója volt. 2015 áprilisában a Twitteren elindította a #sedamhiljada akciót. Erre zágrábi egyetemisták akciója buzdította, akik fekvéssel a tiszteletüket rótták le a kenyai mészárlás áldozatai előtt. Erre ő azt javasolta, hogy 2015. június 11-én 7000 ember hasonlómódon rója le tiszteletét a srebrenicai emberírtás áldozatai előtt. A kezdeményezéshez azon nyomban 40 nemkormányzati szervezet csatlakozott, azonban a szerb kormány betiltotta az akcióját.