A civilek megbélyegzése nem most kezdődött: a propagandamédia már évek óta próbálja hazugságokkal rombolni a kormánykritikus szervezetek hitelességét.
A közmédia most azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a hazugságok következmények nélküli terjesztését, hiszen szerintük bármiféle külső elvárás a közléseikkel szemben egyenlő a cenzúrával — írja a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) blogja.
Az ügy onnan indult, hogy még 2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón hazugságokat állított a Menedék Egyesület irodája előtt a szervezetről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett, és ennek jogellenességét kimondta a Kúria tanácsa. A Kúria szerint a közmédiának a felvétel közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e olyan hamis állítást, ami sértő lehet a Menedék Egyesületre nézve. Ezt a közmédia teljesen elmulasztotta, megsértette a Menedék jóhírnevét, és félretájékoztatta azt a több százezer embert, akik a híradóiból tájékozódnak.
A közmédia most azzal az érveléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy sajtóként nem feladata az objektív tájékoztatás: nem kell, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságát ellenőrizze. Akár nyilvánvalóan valótlan tényeket is terjeszthet, ha azokat nem ő állítja, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy. Érvelésük szerint, ha elvárják tőlük, hogy ellenőrizzék a forrásokat és megkérdezzék a másik felet, azzal tulajdonképpen cenzúra kerül a rendszerbe.
Mi a baj ezzel?
Először is a közmédia semmi mást nem csinál, mint politikai megrendeléseket teljesít és cenzúrázza magát minden olyan hírrel kapcsolatban, ami a kormánynak kellemetlen lenne. Ebből a helyzetből meglehetősen álságos a sajtó függetlenségével érvelni. De nem ez a legfontosabb probléma.
A közmédia érve egy független sajtószerv esetében megfontolandó lehetne. A sajtó bizonyos esetekben közvetítheti azt, ami egy sajtótájékoztatón elhangzik, akkor is, ha nem tudott meggyőződni annak valóságtartalmáról. Ha egy egészségügyi dolgozó elmeséli, hogy a lezárt covid osztályon milyen szörnyű a helyzet, akkor azt nem jogsértő közzétenni, hiszen nem tudnak bejutni a helyszínre és meggyőződni a valóságról.
Vannak azonban korlátok. A Kúria is kifejti az ítéletében, hogy ha van lehetőség más személyiségi jogainak tiszteletben tartására, akkor ezzel a lehetőséggel élni kell. A Kúria szerint a közmédia elkerülhette volna a hazugságok híresztelését, mivel nem élő sajtótájékoztatóról tudósított. Megvághatta, átszerkeszthette volna a felvételt, és lehetősége volt arra is, hogy a Menedék számára teret adjon a cáfolatra.
Azaz, a sajtó ugyan nagy szabadságot élvez abban, hogy mit és hogyan mutat be, de ha nem élő közvetítéséről van szó, akkor – legalábbis a kifejezetten tájékoztató jellegű műsorokban, például a híradóban – muszáj valamekkora teret biztosítani a másik fél nézőpontjának bemutatására, legalábbis akkor, ha a közlés sértheti jóhírnevét, személyiségi jogait.
Ez mégiscsak a közmédia
Külön cinikus, hogy az indítványban a közmédia elfelejti említeni, hogy ők bizony az adófizetők pénzéből működtetett sajtószerv lennének. Úgy tesznek, mintha nem lenne különbség az államtól függetlenül működő sajtó és a közmédia felelőssége között. Pedig a jogszabályok szerint van.
Magyarország Alaptörvénye szerint a közszolgálati műsorszolgáltatónak kötelessége a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás. Ennek részleteit bontja ki a médiatörvény és a sajtótörvény is. Ezek a szabályok egyértelművé teszik, hogy a közmédiának azzal kell hozzájárulnia a demokratikus közvélemény kialakulásához, hogy objektíven, az eltérő álláspontokat bemutatva tájékoztat. Nem mondhatja, hogy az ellenvéleményt majd bemutatja az ellenzéki sajtó, neki magának kell biztosítania a véleménypluralizmust. Ráadásul, ebben a konkrét ügyben a Menedék Egyesület véleménye sehol nem tudott megjelenni a szervezet saját honlapján kívül. Elképzelhető, hogy egy független sajtószerv lehet ilyen felelőtlen, de a közmédia biztosan nem.
Ezt a felelősséget teszi egészen világossá a közmédiára vonatkozó Közszolgálati Kódex is, amely szerint:
a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős […] tájékoztatás.
Ennek megfelelően a közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására.”
Ezt a rá vonatkozó alkotmányos követelményt vette semmibe a közmédia és az indítványban amellett érvel, miért szeretné ezt a továbbiakban is semmibe venni. Lényegében azért, hogy bármit megtehessen, amit szeretne.Ezzel voltaképpen elismeri: piaci alapon működő sajtóként – és azon belül is felelőtlenül eljáró sajtóként – tekint saját szerepére. Csakhogy a közmédia dolga nem ez lenne, hanem az, hogy hiteles, sokoldalú és megbízható tájékoztatást nyújtson Magyarország polgárai ( és a külhoni magyarság) számára.
