A jelentéstévő ugyan a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.
Az elmúlt évtizedben tapasztalt médiaszektorba történő beavatkozások emberi jogi kockázatot jelenthetnek a közelgő magyarországi választásokra nézve – jelentette ki Irene Khan, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ szakértő hivatalos magyarországi látogatása végén.
„Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium” – figyelmeztetett Khan, hozzátéve:
„A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média jelentős állami forrásokkal való támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének elősegítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével proaktívan átalakították a médiaszektort, és az »egyensúly« teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét”
Khan felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és az információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és biztosítsák, hogy az állami intézkedések (a hirdetéseket is ideértve) nem torzítják a médiapiacot.
Az ENSZ-szakértő egyúttal felszólította az EBESZ-t és az ODIHR-t (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala), hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság helyzetét, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen, valamint az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, mint Magyarország partnereit, hogy bátorítsák Magyarország kormányát az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra.
Khan komoly aggodalmának adott hangot a migránsok, a menekültek és az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó újságírókkal és emberi jogi jogvédőkkel szembeni gyűlöletbeszédről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, és felszólította a kormányt, hogy támogassa és ismerje el az igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat, ugyanakkor a szakértő szót ejtett a civil szervezeteket megbélyegző törvényről is:
Látogatása során a jelentéstevő érintett kormányzati szervekkel, civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal valamint a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal találkozott. Főbb megállapításairól jelentést készít, amelyet 2022 júniusában nyújt majd be az Emberi Jogi Tanácsnak.
„A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független intézmények – szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos – erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett” – zárta gondolatait Irene Khan.
A magyar állami média vezetőinél is járt a jelentéstevő. Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az erről kiadott közleményben arról beszéltek, „sokan próbálnak nyomást gyakorolni a közmédiára és politikai térfélre próbálják rángatni az intézményt”, valamint hogy a magyar közmédia a brit közszolgálat, azaz a BBC nemzetközi sztenderdjeit követi – állították.
Arra a két cégvezető nem tért ki, hogy mennyiben illeszkedik például a BBC sztenderdjeibe, hogy gyakorlatilag elhallgatta az MTI az előválasztással kapcsolatos híreket, sőt egyetlen fotót sem sikerült közölni.
Nem sokkal később Facebookon reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a jelentéstevő kijelentéseire, megkérdőjelezve azokat
