A Freedom House washingtoni kutatóközpont Szerbia-jelentése szerint a 2020-as esztendő jórésze a koronavírus-pandémia, a problematikus választások és újabb tilalmak jegyében telt. Azt is megállapították, hogy a független médiumok száma többnyire stabil, azonban korlátozottan érhetők el az ország lakosai számára. A jelentésben szó esik arról is, hogy a januárban elkészült médiastratégiát a két legnagyobb újságíró-szervezet „jól fogadta”, azzal, hogy mindkét szervezet, a független médiumok képviselőivel egyetemben, aggodalmát fejezte ki az akcióterv által felvetett törvénymódosítások miatt”.
A Freedom House logója
A jelentésben szóvá teszik, hogy a független újságírók a világjárványról szóló tudósításaik és a rendkívüli állapotra vonatkozó utánajárásuk során problémákkal szembesültek, mivel a szerb kormány nem volt hajlandó elfogadni a kritikus híreket. Erre a legdrasztikusabb példa Ana Lalić esete volt, akit a védőfelszerelések hiányáról és a Vajdasági Klinikai Központban uralkodó kaotikus munkafeltételekről szóló jelentését követően pánikterjesztés vádjával letartóztatták, és csak a közvélemény nyomására engedték szabadon. Szerencsére az ellene emelt vádakat is elvetették.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesületétől (NUNS) származó adatok alapján a washingtoni elemzés megemlíti, hogy tavaly elszaporodtak az újságírók elleni, nyilvántartásba vett támadások: 2020-ban 151 alkalommal érte Szerbiában támadás az újságírókat.
„Megálljt a fasizmusnak!” – egy szerbiai tüntető táblája (Fotó: Nova.rs)
„A NUNS a fizikai bántalmazások elszaporodását is feljegyezte, s ezek közül külön aggodalomra ad okot a rendőrség és a tüntetők által, az újságírókkal szemben elkövetett támadássorozat a júliusi tiltakozások idején” – áll a Freedom House jelentésében. A dokumentum arra is kitér, hogy a szerb pénzügyminisztérium Pénzmosás–megelőző Igazgatósága a terrorizmus pénzelése és pénzmosás utáni nyomozás részeként beállítva, a szerbiai bankoktól információt rendelt 20, oknyomozással, jogvédelemmel, átláthatósággal, filmprodukcióval, a demokrácia fejlesztésével, jogrenddel és jótékonykodással foglakozó újságíró, valamint 37 szervezet pénzügyi helyzetéről.
Az ominózus listára a Sajtószabadság Alapítvány is felkerült, ami után 144 szervezet (köztük ez az Alapítvány is) és egyén közös közleményben utasította el a Pénzmosás–megelőző Igazgatóság alaptalan gyanút keltő eljárását.
A Freedom House jelentése alapján Szerbia, az 1-től 7-ig terjedő skálán (az utóbbi a legmagasabb demokratikus állapotokat jelzi), továbbra is azon országok között maradt, amelyek képtelenek voltak eleget tenni a követelmények felének sem.
A demokrácia uralma indikátor szerint Szerbia a 2019-es évben elért 3,50 es pontszámról 3,25-re csúszott vissza 2020-ban, míg a választások lefolytatását illetően 4,50-ről 4,25-re. A független média (3,25), a civil társadalom (5,50), a helyi közigazgatás (4,0), az igazságügyi szervek függetlensége (3,50) és a korrupció (3,50) kategóriák esetében stagnálás tapasztalható.
Csökkenőben van a demokrácia összefoglaló értékelése is, ami a Freedom House listája szerint 2020-ban 48 százalékot ért el, miközben 2019-ben még 49, 2012-ben pedig 56 százalékos volt.
Lengyelország, Magyarország és Szerbia „vezet” a demokráciaindex romlásában (a Freedom House jelentése alapján)
