Különös szabályok uralkodnak az állami médiakonglomerátumban: ismeretlenek bukkannak fel külföldi tudósítói posztokon, a kényes témákról szóló cikkek rejtélyes utakra indulnak, és bizonyos kifejezéseket le sem lehet írni.

Az MTVA vezetése november végével rövid úton visszarendelte Bajnok Artúr brüsszeli tudósítót. Szakmai körökben ez azért is meghökkenést keltett, mert a fiatalembert tavaly ilyenkor Junior Príma díjjal ismerték el kiváló munkája miatt. Az eseményekre korábbi beosztásuk kapcsán rálátó forrásaink szerint még nagyobb az őt váltó személy okozta sokk: Andits Eszter, aki eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, sosem foglalkozott újságírással. Bár saját LinkedIn oldala szerint sok helyen tanult, egyebek közt nemzetközi, illetve európai kommunikációs képzésekben is részt vett, korábbi munkahelyein, például az Emberi Erőforrások Minisztériumában nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott.

Néhányan bizonyára azért is felvonták a szemöldöküket, mert Andits Eszter 2010-ben a CEU-n szerzett mesterfokú diplomát összehasonlító történelemből, s tanulmányai keretében hosszabb dolgozatot írt az olasz fasiszta rendszer alatt a homoszexuálisokat sújtó elnyomásról.

A korábbi MTI romjain működő hírgyárban azonban már sok mindent láttak. A brüsszeli tudósítói poszt valósággal eszi az újságírókat, Bajnok Artúr rövid idő alatt már a harmadik, aki nem felelt meg a rezsimnek. Emlékezetes például, hogy három éve a 35 éves MTI-s múlttal rendelkező Kárpáti Jánost hívták haza és bocsájtották el, miután egy sajtóértekezleten előre nem egyeztetett, lényegi kérdést mert intézni Orbán Viktor miniszterelnökhöz. (Kárpáti János ezt követően a Népszava munkatársa volt.) Forrásaink azt is tudni vélik, hogy az egész külföldi tudósítói hálózatot „átvilágítják”.

Az idén 83,2 milliárd forintból gazdálkodó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a hivatalos megfogalmazás szerint „az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon”. Ebben a minőségében egyesíti a néhai Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységét. A háza táján uralkodó állapotokra jellemző, hogy a külpolitikai szerkesztők tavasztól nem foglalkozhatnak a külföldi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. Egy föléjük helyezett szerkesztő néhány hete letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését. Úgy tudjuk, a magyar kormánytagok, különösen Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően külső – jóváhagyásra. Egyes cikkek egyáltalán nem érkeznek vissza, mások már eleve a hivatalos reakcióval kezdődnek. A történetét 1880-ig visszavezető Magyar Távirati Irodában ilyesmire még  a rendszerváltás előtti években ott dolgozók sem emlékeznek.

Más vonatkozásokban is erősen szűrik a kiadott anyagokat, az utóbbi hetekben például nem találták említésre méltónak az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérését, miszerint Európában, különösen Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon erősödik az antiszemitizmus. „Elszállt” a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés is.

Az utóbbi hetekben nem csak az októberi önkormányzati választások külföldi visszhangja maradt tabu, de a tiltott témák között megjelent a papi pedofília is. Igaz, a szemérmes szerkesztés már a Borkai Zsolt viselt dolgai miatt kirobbant botrány idején is tettenérhető volt. Forrásaink szerint az elvben független Duna Médiaszolgáltatónál a külföldi eseményeket melegen ajánlott a magyar kormány politikai szempontjainak megfelelően kezelni: a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.

Bajnok Artúr hazahívása, illetve a Duna Médiaszolgáltató keretében működő hírügynökség szerkesztési elvei ügyében kérdéseket intéztünk a Zrt.-hez. Ezekre két napja semmilyen válasz nem érkezett.

Horváth Gábor, Népszava, Budapest, 2019. november 29.

Illusztráció: Pixabay