A Cenzolovka, a szerb és nemzetközi médiaszíntérrel foglalkozó hírportál által ismertetett, az EBESZ (OEBS) megbízásából készült kutatás súlyos képet fest a szerbiai újságírók mentális állapotáról. Az eredmények szerint a szakma képviselői kimerültek, alulfizetettek, szorongók és egyre cinikusabbak.
A felmérés egyik legmegdöbbentőbb megállapítása az, hogy az újságírók több mint egyharmada diagnosztizált mentális zavarral él, vagy úgy véli, hogy segítségre szorulna, ami több mint kétszerese a szerbiai átlagnak. A szorongás aránya 31,7%, a depresszióé 40,4%, a pánikrohamoké szintén 31,7%, míg a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) 19,2%-ot ér el, ami közel húszsorosa az általános lakosságban mért értéknek.
A stressz szinte mindenkit érint. A válaszadók közel 96%-a tapasztal rendszeres vagy időszakos stresszt, és több mint 81% már átélt kiégést. A munkával járó terhelés rendkívül magas: a megkérdezettek kétharmada dolgozik tartósan magas stressz-szint mellett. Ennek fő okai az alacsony fizetés és pénzügyi bizonytalanság (55%), a túlmunka és szoros határidők (49,5%), valamint a munkahelyi bizonytalanság (42,7%). Az utóbbi években jelentősen nőtt a külső nyomás és fenyegetések szerepe is (47,2%).
A munkahelyi légkör sem kedvező: a megkérdezettek 41,7%-a számolt be munkahelyi zaklatásról (mobbingról), amelynek elkövetői leggyakrabban szerkesztők, menedzserek vagy kollégák. Bár a zaklatás jogilag büntetendő, csak az érintettek valamivel több mint fele indított eljárást.
A szakmában rendkívül magas a cinizmus szintje: közel 90% vallja magát legalább mérsékelten cinikusnak. Ugyanakkor a többség saját munkáját mégis hatékonynak és értelmesnek látja, ami részben ellensúlyozza a negatív hatásokat.
Komoly pszichés terhet jelentenek a feldolgozott témák is. A leginkább megterhelő területek közé tartozik a bűnözés és korrupció (65,6%), a fizikai erőszak (58,7%), a balesetek és természeti katasztrófák (57,3%), valamint a súlyos betegségek (45,4%). Az újságírók több mint háromnegyede szenved a munkájából fakadó stressz következményeitől.
A helyzetet tovább súlyosbítja a fenyegetések és támadások növekedése. Az online zaklatás a válaszadók 67,4%-át érte, 42,7% kapott online fenyegetést, míg több mint minden tizedik újságírót fizikailag is megtámadtak. Emellett sokan számoltak be zaklatásról, megfigyelésről, vagy akár szexuális zaklatásról is. Mindössze a megkérdezettek 15,6%-a mondta, hogy semmilyen ilyen jellegű atrocitás nem érte.
Különösen aggasztó, hogy bár sokan érzik a segítség szükségességét, közel 40%-uk nem fordult szakemberhez, és mindössze 10%-uk részesül rendszeres pszichológiai támogatásban. Ez komoly hiányosságokra utal az egészségügyi rendszerben és a mentális egészséghez való hozzáállásban.
A stressz nemcsak az újságírókat, hanem családjaikat is érinti: több mint 71%-uk szerint a munkájuk negatívan hat a családi életükre. A fenyegetések miatt pedig egyes esetekben a családtagok biztonsága is veszélybe kerülhet.
A kutatás arra is rámutat, hogy a szakma elöregedőben van: kevés fiatal lép be a pályára, miközben a dolgozók jelentős része 10–25 éve vagy annál is régebben foglalkozik újságírással. A foglalkoztatás bizonytalanabb, mint a környező országokban, és Szerbia Európában az egyik legkockázatosabb ország az újságírók számára.
Összességében a felmérés azt mutatja, hogy a szerbiai újságírók mentális állapota romlik, a stressz, a bizonytalanság és a fenyegetések egyre erősebben hatnak rájuk. A szakma nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is megterhelővé vált, miközben a támogatási rendszerek hiányosak. A tendencia hosszú távon a média minőségére és a sajtószabadságra is komoly veszélyt jelenthet.
