Egy súlyos kibertámadás következtében egyszerre vált elérhetetlenné három szerbiai független hírportál – a Radar, a Južne vesti és a Glas Šumadije –, mivel a támadók azt a közös szervert vették célba, amelyen mindhárom oldal működik. – írja a Danas.rs. A szerkesztőségek beszámolói szerint a támadás nem hirtelen történt. Már napokkal korábban már jelentkeztek zavarok, lassulások és kimaradások, majd pedig tegnap estére a rendszerek teljesen összeomlottak.
A Radar főszerkesztője szerint az informatikusaik megerősítették, hogy hackertámadásról van szó, amely különösen erős és költséges lehetett, ami arra utal, hogy komoly erőforrások állhatnak mögötte. A támadás forrását ugyan külföldi szerverekhez – többek között kínai és seychelle-szigeteki IP-címekhez – kötötték, de szakértők szerint ez gyakori módszer a támadások valódi eredetének az elfedésére.
A szerkesztőségek egybehangzóan kihangsúlyozták, hogy a három érintett médium közös jellemzője, hogy függetlenek és rendszeresen kritikus hangon tudósítanak a szerbiai hatalomról. Emiatt felmerült bennük a gyanú, hogy a támadás nem véletlen technikai incidens, hanem tudatos, koordinált akció lehet. A Južne vesti vezetője szerint a történtek egy szélesebb művelet részének tűnnek, amelynek célja a kritikus sajtó ellehetetlenítése egy politikailag érzékeny időszakban.
A Radar esetében konkrét kiváltó okként felmerült egy friss, exkluzív interjú publikálása is, amelyet Danijela Maletić, a Pénzmosás ellenes hivatal igazgatóhelyettese adott a közéleti hetilapnak.
Az anyagot kiemelt cikként tervezték megjelentetni, ám az oldal összeomlása miatt végül csak egy másik portálon tudták közzétenni. Ez tovább erősítette a szerkesztők gyanúját, hogy a támadás időzítése szándékos lehetett.
A Glas Šumadije főszerkesztője úgy vélekedik hogy, a támadás akár a közelgő választások előtti „főpróba” is lehet, amellyel a szerb hatalom azt teszteli, mennyire lehetséges technikai eszközökkel megbénítani a kritikus médiát. Szerinte az sem véletlen, hogy éppen azt a szervert vették célba, amelyen három egymástól független, de hasonló szerkesztési elveket valló portál működik.
Összességében az eset nem csupán technológiai incidensként értelmezhető, hanem a szerkesztők szerint a médiapluralizmus és a sajtószabadság elleni potenciális nyomásgyakorlás jele is. A történtek rávilágítanak arra, hogy a digitális infrastruktúra sebezhetősége, különösen a politikailag kiélezett időszakokban komoly kockázatot jelenthet a független újságírás számára.
