Február 13-án, a rádió világnapján a Riporterek Határok Nélkül (RSF) riasztó jelentést tett közzé a rádiós újságírás helyzetéről. A szervezet szerint a rádiók – amelyek sokszor az utolsó, még működő és hiteles információforrást jelentik válsághelyzetekben – ma világszerte példátlan nyomás alatt állnak. A konfliktuszónákban támadják őket, az autoriter rendszerek cenzúrázzák, a politikai döntések gyengítik a rádióállomások működését, emellett ráadásul súlyos finanszírozási gondokkal is küzdenek.
Anne Bocandé, az RSF szerkesztési igazgatója kihangsúlyozta, hogy a rádió gyakran az egyetlen médium, amely internetkimaradás vagy infrastrukturális összeomlás esetén is képes működni. A rugalmassága, alacsony technikai igénye és a helyi beágyazottsága miatt a társadalmi kohézió és a hiteles tájékoztatás egyik utolsó bástyája és éppen ezért vált célponttá világszerte.
A RSF közleményében a világ több országában is taglalja a rádiózás kockázatait és nehézségeit.
Erwin „Boy Pana” Segovia Forrás: butuan.bomboradyo.com/
A jelentés Fülöp-szigetek a világ egyik legveszélyesebb országa a rádiós újságírók számára. 1986 óta 148 újságírót öltek meg az ország területén, közülük 90-en rádióban dolgoztak. 2025 júliusában a szókimondó politikai kommentárjairól közismert Erwin „Boy Pana” Segoviát, a Radio WOW FM műsorvezetőjét és a Radyo Gugma vezetőjét motoros támadók lőtték fejbe Mindanao szigetén.
Abdoul Aziz Djibrilla (Forrás: CPJ)
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a közösségi rádiók szó szerint a harcok kereszttüzében működnek. 2024 eleje és 2025 eleje között több mint 25 rádióállomást fosztottak ki vagy zártak be, és több mint 50 támadást regisztráltak a szerkesztőségek ellen. Két rádiós újságírót: Yoshua Kambere Machozit és Edmond Bahati Monját meg is gyilkoltak.
Az úgynevezet Száhel-övezetben, Malitól Csádig a romló biztonsági helyzet súlyosan érinti a közösségi rádiókat is. 2023 novemberében Maliban fegyveres támadásban megölték Abdoul Aziz Djibrilla rádiós újságírót, két kollégáját pedig elrabolták, akiknek a sorsa a mai napig ismeretlen. Az RSF jelentésében azt is kiemelte, hogy ezek a rádiók nélkülözhetetlenek a térség tájékoztatásában.
Afganisztánban A tálib hatóságok „erkölcsi szabályokra” hivatkozva korlátozzák a rádióállomások működését. Több tartományban betiltották a női műsorvezetőket és a nők stúdióba való betelefonálását.
Az afganisztáni Radio Begum munkatársai (Forrás: old.asiaplustj.info / Radio Begun)
A női rádióként ismert Radio Begum működését 2025 februárjában felfüggesztették, majd pedig 18 nap után engedélyezték újraindulását. A rádióállomás két újságíróját fél évig tartották fogva egy börtönben.
Az Egyesült államokban, Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől jelentős csapások érték a közszolgálati médiát. 2025-ben megszüntették a National Public Radio (NPR) és a Public Broadcasting Service (PBS) állami támogatását. 2026 januárjában bezárt a 1216 helyi rádiót támogató CPB is.
Emellett az Amerika hangja (VOA), a Szabad Európa Rádió (RFE/RL) és a Szabad Ázsia Rádió (RFA) finanszírozása is veszélybe került, márpedig ezek több autoriter országban az egyetlen független hírforrásnak számítanak.
Brazíliában, az Amazonas folyó térségében, 38 településen 49 rádió működik, gyakran minimális infrastruktúrával. Ezek a rádióállomások beszámolnak a folyó mentén zajló erdőirtásról, aa klímaváltozásról, tudósítanak az itt élő őslakosok jogairól, tudósítanak, és emiatt politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak is ki vannak téve, különösen az agrárérdekcsoportok részéről.
Bár az Európai Unió médiatörvénye (EMFA) elvben garantálja a függetlenséget, több országban veszélybe került a közszolgálati rádiók finanszírozása. Litvániában politikai nyomás alá helyeznék a Litván Közszolgálati Rádiót (LRT), Csehországban és Svájcban pedig felmerült az előfizetés díjának az eltörlése vagy pedig csökkentése, Liechtensteinben pedig 2025-ben bezárt a Radio Liechtenstein.
Ukrajnában az orosz támadásokban 2022 óta legalább 25 adótorny sérült meg. Ennek ellenére az ukrán rádiók tovább sugároznak, olykor az orosz megszállás alatt álló területekre is.
A polgárháború sújtotta Szudánban a korábbi 22 helyi rádióból ma már csak kettő működik ls mindkettő a hadviselő felek ellenőrzése alatt áll. Több médium száműzetésből sugároz, miközben a helyszíni tudósítókat letartóztatás és ellenük történő erőszak fenyegeti.
Az RSF jelentése világosan kimutatja, hogy a rádió ma is kulcsszereplője a globális híráramlásnak, különösen ott, ahol más médiumok elhallgatnak. Éppen ezért váltak egyszerre stratégiai és politikai célponttá. A rádiós újságírás védelme nem csupán szakmai kérdés, hanem a hiteles információhoz való hozzáférés és a társadalmi kohézió alapfeltétele világszerte.
A rádió világnapját minden évben február 13-án ünneplik világszerte, ugyanis 1946-ban ezen a napon indult el az ENSZ Rádiója, amely a nemzetközi tájékoztatás egyik fontos mérföldköve volt. A kezdeményezést az UNESCO indította el 2011-ben, majd az ENSZ Közgyűlése 2012-ben hivatalosan is elismerte a világnapot.
