Komoly bírálatok kereszttüzébe került az olasz állami televízió (RAI) miután a téli olimpia közvetítésének főcímében Leonardo da Vinci világhírű Vitruvius-tanulmányát módosított formában használta fel. Az animációban a reneszánsz rajz férfialakjának nemi szerve hiányzott, miközben a test többi részlete hűen követte az eredetit.
A változtatást a Corriere della Sera vette észre, amely nyilvánosan is rákérdezett a „hiányzó részletre” és az ügy gyorsan politikai vitává nőtte ki magát. Az ellenzéki Demokrata Párt képviselői a parlamentben követeltek magyarázatot, és azt firtatták, hogy a közszolgálati csatorna rendelkezett-e a mű felhasználásához és módosításához szükséges engedélyekkel.
Az ellenzék szerint az eset a közmédia politikai befolyásoltságának újabb példája lehet, míg a kulturális szempontból ikonikus alkotás „megcsonkítása” szerintük indokolatlan és elfogadhatatlan. Az ügy nemcsak művészeti, hanem kulturális és politikai kérdéseket is felvet. Márpedig azt, hogy hol húzódik a határ a közszolgálati érzékenység, az esztétikai átalakítás és a cenzúra között.
A Vitruvius-tanulmány (olaszul Uomo Vitruviano) Leonardo da Vinci egyik legismertebb, 1490 körül készült rajza. A mű egy meztelen férfialakot ábrázol két egymásra helyezett testhelyzetben: az egyik körbe, a másik négyzetbe illesztve. A rajz az ókori római építész, Vitruvius elméletére épül, amely szerint az emberi test arányai matematikailag harmonikusak, és megfeleltethetők a geometria alapformáinak. Leonardo nemcsak illusztrálta, hanem tovább is gondolta ezt az elképzelést.
Az arányosság ikonjának tekintett alkotás a reneszánsz humanizmus szimbóluma és az embernek a világ középpontjába helyezését, a tudomány és a művészet találkozását is jelképezi.
Az eredeti rajzot a velencei Gallerie dell’Accademia őrzi, és rendkívül ritkán állítják ki, mivel a papír fényérzékeny.
