Az iráni igazságszolgáltatás újabb börtönbüntetésre ítélte Narges Mohammadit, az 53 éves újságírónőt és Nobel-békedíjast. – közölte a Riporterek Határok Nélkül (RSF), amely az ítélet azonnali visszavonását és Mohammadi haladéktalan szabadon bocsátását követeli. Az RSF a pert koncepciósnak minősítette, és „szüntelen üldözésről” beszél.

Mohammadit ezúttal 7,5 év börtönre ítélték „nemzetbiztonság elleni összeesküvés” és „propagandatevékenység” vádjával. Az RSF szerint az ítélet beleillik az Iránban 2025 decemberében kirobbant tiltakozáshullám utáni, újságírókat célkeresztbe vévő megtorlások sorába. A szervezet adatai szerint ez év januárja óta legalább kilenc újságírót tartóztattak le.
A Reuters beszámolója szerint Mohammadi hét napos éhségsztrájkot folytatott, amelyet egészségi állapotának romlása miatt a vasárnapi ítélethirdetés után be kellett fejeznie. Jonathan Dagher, az RSF közel-keleti igazgatója „elfogadhatatlannak” nevezte a zaklatást, és minden jogtalanul fogva tartott iráni újságíró szabadon engedését sürgette.
Az RSF Mostafa Nilit, Mohammadi ügyvédjét, idézve közölte, hogy a büntetés két tételből áll – 6 év a „nemzetbiztonság elleni összeesküvésért”, 1,5 év „propagandaterjesztésért” –, továbbá két évre a kelet-iráni Khusf városába száműzték, valamint két évre megtiltották számára a külföldre utazást. A CNN szerint az ítéletet a mashhadi Forradalmi Bíróság hozta, ahol a vádlottaknak rendszerint alig van lehetőségük a vádak érdemi megkérdőjelezésére.

Mohammadit 2025. december 12-én vették őrizetbe, miután a hatóságokat nyilvánosan bírálta a jogvédő ügyvéd Khosrow Alikordi gyanús halála miatt. Az ügyészség szerint egy megemlékezésen „provokatív kijelentéseket” tett és a rend megzavarására buzdított. Letartóztatása alig egy évvel azután történt, hogy feltételesen szabadlábra helyezték.

Az elmúlt években Mohammadi több mint tíz évet töltött börtönben különböző ítéletek alapján. Fogvatartása idején többször szívinfarktust kapott, 2022-ben sürgős műtétre szorult. Három évtizede küzd a nők jogaiért; 2023-ban, börtönben lévőként kapta meg a Nobel-békedíjat az iráni nők jogaiért és a halálbüntetés eltörléséért folytatott munkájáért.