Egy újabb nagyszabású felvásárlást hajtott végre a Szerbia legnagyobb távközlési vállalata, a Telekom Szerbia, amelyik az ország egyik legnagyobb médiatulajdonosa is egyben. – közölte a Nova.rs.  A nagyvállalat ugyanis többségi tulajdont szerzett a Kurir bulvárlapot és számos más portált, magazint és televíziós csatornát is birtokló kiadó Mondo Inc felett. Ezzel a Telekom több mint 30 médium felett rendelkezik, aminek köszönhetően Szerbia történetének egyik legmarkánsabb állami médiakoncentrációját érte el.
A Mondo Inc csomagjában a Kurir TV, a Kurir napilap, a Kurir.rs, az Espreso, a Mondo, az Elle és több más magazin szerepel. Ezek a felvásárolt médiumok a Telekom korábbi portfóliójához csatlakoznak, amelyek között már megtalálható az Euronews Serbia, a Newsmax, a Bloomberg Adria, az Agro TV és legnagyobb csomagként az 24 országos és regionális tévécsatornát működtető Arena Channels Group is. A Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) számításai szerint a Telekom így a szerbiai médiarendszer meghatározó szereplőjévé, gyakorlatilag „árnyék-közmédiává” vált.

A szakmai szervezetek és független médiaszakértők szerint a felvásárlások mögött két fő motiváció sejlik fel.
Ezek közül az első szerint a kormányzat célja az, hogy minél nagyobb ellenőrzést gyakoroljon az információáramlás felett, és, hogy a Telekomon keresztül egy párhuzamos, államilag irányított médiabirodalmat építsen, aminek a Kurir megvásárlása is ennek az újabb állomása, különösen annak fényében, hogy a Kurir korábban is a hatalomhoz közel álló, rendszerhű médium volt.
A második lehetséges cél pedig a pénzügyi manipuláció vagy pedig a pénzmosás. A Telekom ugyanis évek óta hatalmas összegeket költ felvásárlásokra és sugárzási jogokra, amelyek piaci értéke sok esetben jóval kisebb a kifizetett összegeknél. A szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a drága médiaüzleteken keresztül közpénzeket vezetnek át indokolatlanul.
A bírálók szóvá teszik azt is, hogy a Telekom szerződései, üzleti megállapodásai nagyrészt titkosak, így a közvélemény nem tudja ellenőrizni, hogyan költik el az állami vállalat bevételeit, illetve milyen politikai célokat szolgálnak a felvásárlások.
A NUNS és a Transparency Serbia vezetői a fentiek kapcsán kihangsúlyozzák, hogy mindez ellentétes azzal a 2020-as Médiastratégia által megfogalmazott céllal, amely szerint az államnak ki kell vonulnia a médiatulajdonlásból. A 2023-as módosításai azonban épp az ellenkezőjét tették lehetővé, vagyis a kormány immár jogszerűen, a Telekomon keresztül jelenhet meg újra a médiapiacon.
Mindeközben a Telekom pénzügyi helyzete folyamatosan romlik, ugyanis az adósságai 2024-re meghaladták a 3,4 milliárd eurót, aminek jelentős része az Arena Channels Group finanszírozásához köthető. A kritikus hangok szerint az állami vállalat fenntarthatóságát veszélyezteti az, hogy politikai célokra kötelezik el, miközben egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre.