Iránban január 8-án éjszaka teljes körű kommunikációs elsötétítést vezetett be a rezsim és a telefonvonalak, internetkapcsolatok és üzenetküldő alkalmazások működését leállították. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint a lépés a hatóságok ezzel válaszoltak a december 28-án kezdődött, a súlyosbodó gazdasági válság miatt kirobbant országos tiltakozáshullámra. A blokád következtében az iráni újságírók gyakorlatilag elszigetelődtek a külvilágtól, nem tudnak kommunikálni a szerkesztőségeikkel, családjaikkal vagy pedig a nemzetközi szervezetekkel.
A helyzet különösen aggasztó, mivel a hatóságok a tiltakozásokról tudósító médiamunkásokra célzott nyomást gyakorolnak. Legalább hat független újságíró kapott fenyegetést a Forradalmi Gárdától, miszerint ne számoljanak be a tüntetésekről, különben börtön vár rájuk. Az országban működő online hírforrások nagy része leállt, a Telegram csatornák blokkolva vannak – egyedül a rezsimhez tartozó Tasnim csatorna érhető el. Ez viszont kizárólag állami propagandát közöl.

A lakosság és az újságírók által használt megkerülő alkalmazások, például a nemzetközi hívásokra alkalmas Yolla is blokkolva lett, és a Starlink által által biztosított szórványos, műholdas internet kapcsolat is instabil és lassú. A NetBlocks és az OONI monitoringszervezetek megerősítették, hogy Irán internethálózatát teljesen lekapcsolták és a titkosított üzenetküldés is lehetetlen.
A hatósági fellépés már 2025 decemberében elkezdődött. Mashhadban 12-én letartóztatták Alieh Motalabzadeh közismert újságírót és fotóst,, Sepideh Gholiant független írót és aktivistát, valamint az emberi jogi harcosként és Nobel-békedíjasként közismert Narges Mohammadit. Őket és legalább 50 további embert egy ügyvéd gyanús halála után tartott temetésről hurcolták el. Mohammadi teljes kommunikációs tilalom alatt, magánzárkában van.

Az RSF határozottan elítéli az iráni rezsim egyre keményebb fellépését, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy az információhoz való hozzáférés visszaállítása érdekében gyakoroljon nyomást Teheránra. Az újságíró-szervezet a 24 bebörtönzött újságíró szabadon engedését is sürgeti, akik közül 17-et már 2022-ben, Jina Mahsa Amini halála után indult tüntetések alatt fogtak el.
A szervezet szerint a teljes kommunikációs blokád nemcsak a sajtószabadság megsértése, hanem az iráni társadalom „kollektív elnémítása”is egyben, amely lehetetlenné teszi, hogy Iránból a világ többi részéhez hiteles hírek jussanak el.