A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban reagált a Bors című bulvárlap tervezett, végül bíróság által betiltott különszámára. A szervezet kihangsúlyozta, hogy elvi alapon egy újságíró-szakmai szervezet nem támogathatja sajtótermékek terjesztésének tiltását, hiszen a sajtószabadság alapjog. Ugyanakkor szerintük ez a szabadság nem terjed ki azokra, akik újságírói köntösbe bújva tudatosan terjesztenek hazugságokat és politikai propagandát, rombolva ezzel a hiteles újságírásba vetett közbizalmat.
Az ügy előzményeként a Magyar Hang december közepén beszámolt arról, hogy a Mediaworks egy, a Tisza Párt állítólagos adóterveiről szóló, 4 millió példányban terjesztett Bors-különszámot kívánt kiadni. Magyar Péter ezt követően a Fővárosi Törvényszékhez fordult és arra hivatkozva kérte a terjesztés megtiltását, hogy közpénzből finanszírozott, valótlan állításokat tartalmazó kiadvány készül. A bíróság december 19-i végzésében – december 20-i hatállyal – eltiltotta a Borsot a különszám terjesztésétől, többek között azért, mert a lap a megjelenés előtt nem kérte ki a Tisza Párt álláspontját, és nem biztosította a megszólalás lehetőségét.

A MÚOSZ álláspontja szerint normál esetben a vitatott tartalmak rendezésére a helyreigazítás intézménye szolgál. Amennyiben a szerkesztőség bizonyítani tudja állításai igazát, a bíróság elutasítja a kérelmet, ellenkező esetben korrekcióra kötelezi. A szervezet ugyanakkor felvetette, hogy egy 4 milliós példányszámú kiadvány esetében ez a jogorvoslati forma gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Egy újranyomás óriási költségekkel járna, míg egy alacsony példányszámú helyreigazítás aránytalanul kevés olvasóhoz jutna el, miközben a politikai hatás – különösen választási időszakban – már megtörtént volna.
A MÚOSZ szerint ezért volt indokolt a rendkívüli bírói beavatkozás. Állásfoglalásukban kihangsúlyozták, hogy a sajtószabadság nem jelent felhatalmazást a tények elferdítésére és álhírek tömeges terjesztésére. Aki pedig ezt teszi, az nem újságíró, hanem propagandista, akinek célja nem a valóság bemutatása, hanem az olvasók manipulálása és politikai érdekek kiszolgálása.
A szervezet, különösen a választások közeledtével súlyos társadalmi veszélynek tartja az ipari méreteket öltő álhírgyártást, amikor is a tudatos félretájékoztatás a választói akarat befolyásolására irányul. A MÚOSZ szerint a Bors különszáma is ezt a célt szolgálta, egy „jobb sorsra érdemes lap” politikai manipulációra való felhasználásával.

Végül a MÚOSZ arra figyelmeztet, hogy a tömeges dezinformáció korában egyre nehezebb különbséget tenni újságíró és propagandista között, mivel utóbbiak gyakran újságíróként jelennek meg a nyilvánosságban. A bírósági döntés most megakadályozott egy ilyen akciót, ám a szervezet szerint ez csak kivételes, egyszeri eset lehet. Egyben felhívták a szakma hiteles képviselőit, hogy aktívan álljanak ki az újságírás alapelvei mellett, és az álhírgyártók következetes leleplezésével segítsék az olvasókat a megbízható tájékozódásban.