Annak ellenére, hogy a szabadúszó újságírás kulcsszerepet játszik a média sokszínűségének fenntartásában és a demokrácia védelmében, a free-lance vagyis a szabadúszó újságírók munkája Európában rendkívül kiszolgáltatott. Jellemző rájuk az ingadozó jövedelem, a stabil foglalkoztatás hiánya, valamint az állandó kényszer, hogy kiegészítő bevételi forrásokat keressenek – olvasható a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) internetes oldalán.
A freelance újságírók gazdasági bizonytalansága nem csupán a piaci viszonyok következménye, hanem egy olyan üzleti kultúráé is, amely a kockázatokat és a felelősséget az önfoglalkoztató újságírókra hárítja. A Taktak projekt keretében készült Fehér könyv a szabadúszó újságírásról Európában című tanulmány szerint az érintett újságírók 62 százaléka érzi úgy, hogy bizonytalan munkakörülmények között dolgozik, és többségük csak másodállások végzésével tud megélni. A helyzet különösen súlyos az újságírónők esetében.
A kutatásban 436 szabadúszó újságíró vett részt 33 országból, köztük Szerbiából is. A válaszadók 36,7 százaléka számolt be arról, hogy dolgozott már fizetség nélkül is: részben különböző ügyek támogatása miatt, részben pedig azért, hogy látható maradjon a munkaerőpiacon.
Ricardo Gutiérrez, az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) főtitkára szerint a tanulmány egyértelműen a szakma szélsőséges bizonytalanságát, és arra sürgeti a szakszervezeteket, valamint a döntéshozókat, hogy célzott segítséget nyújtsanak a szabadúszó újságíróknak. Gutiérrez Kiemelte, hogy a szavakról végső ideje lenne a tettekre áttérni. Mégpedig úgy, hogy a szabadúszókra is kiterjesszék a kollektív szerződéseket megkötésének a lehetőségét.
A szabadúszó újságírók 60,8 százalékának a fő bevételi forrása az újságírás, ám sokak számára ez önmagában nem elegendő a megélhetéshez. A válaszadók 40 százaléka mindössze a szükséges jövedelem ötödét tudja megkeresni újságírói munkával. A kutatás megcáfolta azt az elképzelést is, hogy a freelance lét csupán átmeneti állapot, ugyanis a megkérdezettek közel fele több mint 15 éve dolgozik így.
A szabadúszó újságírás szorosan összefügg a digitális média térnyerésével, ám a legtöbb szabadúszó nem platformoknak, hanem egyszerre több médiumnak is dolgozik. A válaszadók 68 százaléka nyomtatott lapoknak, online médiumoknak és közösségi felületeknek párhuzamosan készít tartalmat. Ennek ellenére többségük jogilag ön-foglalkoztatottként kénytelen működni, gyakran minden intézményi védelem nélkül.
A tanulmány felhívja a figyelmet az úgynevezett „álszabadúszó” jelenségre is: sok szabadúszó valójában ugyanúgy be van integrálva egy szerkesztőség működésébe, mint ennek az alkalmazottai, de mégsem élvezik az őket megillető szociális jogokat és mindössze 1,2 százalékuk rendelkezik állandó szerződéssel.
Európában a szabadúszó újságírásnak egyre inkább női arca van: a szabadúszók 61,9 százaléka nő. Közülük 65,6 százalék kényszerül kiegészítő munkára, és 64,2 százalékuk számolt be arról, hogy az elmúlt évben nem fizették ki az összes megjelent cikkét. Bár többségük elkötelezett marad a szakma iránt, mindössze 3,2 százalékuk elégedett maradéktalanul a jelenlegi helyzetével.
A kutatás szerint a szabadúszó újságírók 60,3 százaléka már átélt kiégést. A „burnout” különösen a 30–39 éveseknél gyakori, és aránya a nőknél még magasabb. A kiégés okai között a pénzügyi bizonytalanság, a kiszámíthatatlan munkaterhelés, az online teljesítménykényszer és a mesterséges intelligencia térnyerésével fokozódó verseny tekinthető.
A jelentés szerint Egyre több szabadúszó újságíró próbál alternatív finanszírozási modelleket – például közvetlen támogatásokat és adományalapú platformokat – igénybe venni. A kutatásban részt vevők 56,8 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy nyitott ezek használatára.
A tanulmány kihangsúlyozta, hogy a szabadúszó újságírás fenntarthatóságához tisztességes bérezésre, jobb munkakörülményekre, mentális egészséget támogató rendszerekre, valamint erősebb jogi és intézményi védelemre van szükség. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a freelance újságírás továbbra is a demokratikus nyilvánosság egyik alappillére maradhasson.
