A Riporterek Határok Nélkül (RSF) friss éves jelentése szerint a 2025-ös év az elmúlt évtizedek egyik legvéresebb időszaka volt a sajtó számára: 67 újságíró halt meg, több mint ötszázat bebörtönöztek, és 135-en ma is eltűntként szerepelnek a listán. A dokumentum külön fejezetben foglalkozik Szerbiával, ahol ugyan nem történt újságíró-gyilkosság, mégis 91 fizikai támadást rögzítettek, amelyek felét a rendőrség követte el. Az RSF szerint a növekvő erőszak hátterében politikai légkör, lejárató retorika és az állam mulasztásai állnak, amelyek a médiaszakmában egyre veszélyesebbé teszik a terepmunkát.

Az RSF ezért külön megemlíti Aleksandar Vučić szerb elnököt, aki a jelentésben szereplő „sajtószabadság ragadozói” listájának idei tagja.
A jelentés Szerbiában továbbra is sötét foltként tartja számon az öt, a koszovói konfliktusban eltűnt újságíró ügyét, amelyben évtizedek óta nem történt előrelépés. Ezek az esetek évről évre ott szerepelnek a statisztikákban mint a büntetlenség és a felelősségre vonás hiányának drámai szimbólumai.

A nemzetközi kitekintésben a 2025-ös év az újságírók számára az egyik leghalálosabb lett az elmúlt évtizedekben. A 67 megölt médiamunkás közel fele (43%-a) a Gázai övezetben vesztette életét, ahol az izraeli hadsereg továbbra is célpontként kezeli a helyi riportereket. A 2023 októbere óta tartó konfliktus alatt mintegy 220 újságíró halt meg, közülük legalább 65-en bizonyítottan munka közben.
Ugyancsak hirtelen vált életveszélyes övezetté Szudán, ahol a polgárháború közepette legalább négy újságírót öltek meg, közülük kettőt elrablásuk után. Mexikóban továbbra is tombol a szervezett bűnözés: 2025-ben kilenc újságírót gyilkoltak meg, ezzel ismét a világ második legveszélyesebb országává vált a médiamunkások számára. Bár az új elnök, Claudia Sheinbaum ígéretet tett az újságírók védelmének megerősítésére, a gyakorlatban semmi sem változott.

A jelentés szerint a legtöbb újságíró saját hazájában válik áldozattá: az idei 67 megölt újságíróból mindössze kettő volt külföldi tudósító. A bebörtönzöttek száma 503. Továbbra is Kína vezeti a listát 121 fogva tartott újságíróval, őt követi Oroszország 48-cal, innen legtöbb a külföldi fogvatartott, főként ukrán riporterek. Mianmarban 47 médiamunkás van börtönben, közülük sokan embertelen körülmények között, kínzásnak és önkényes eljárásoknak kitéve.
Azerbajdzsán – amely szoros kapcsolatot ápol a szerb kormánnyal – szintén kiemelten szerepel a jelentésben: ott 25 újságíró van rácsok mögött, köztük a korrupció feltárásáról ismert Sevinj Vagifgizi is, akit kilenc év börtönre ítéltek. Az RSF szerint a nemzetközi intézmények mára gyengének bizonyultak és képtelenek kikényszeríteni az ENSZ 2222-es, a fegyveres konfliktusokban tudósító újságírók védelméről szóló határozatának az érvényesülését.

A jelentés külön fejezetet szentel az újságírókat érő emberrablásoknak (20 eset), amelyek többségéért a jemeni huti fegyveresek felelősek. A világon 137 újságírót tartanak nyilván eltűntként, közülük a legtöbbet Szíriában. A mexikói és közel-keleti eltűnések együtt a világ összes ilyen esetének több mint 70%-át teszik ki.

Az RSF részletesen foglalkozik a tüntetéseken dolgozó újságírókat érő brutalitással is. 2025-ben Nepáltól Szerbiáig, Indonéziától Ecuadorig szinte minden kontinensen előfordult, hogy a hatóságok vagy ismeretlen elkövetők támadták a riporterekre. A szerbiai 91 fizikai támadás azonban a legsúlyosabbak közé tartozik, és e támadások büntetlensége rendszerszintűvé vált.

A jelentés végkövetkeztetése szerint a kormányok világszerte egyre kevésbé hajlandók megvédeni az újságírókat, az intézmények pedig gyengék és tehetetlenek. A sajtóellenes propaganda és a politikai gyűlöletkampányok sok országban legitimálták a médiamunkások elleni erőszakot, de néhol a fizikai megsemmisítésüket is.

Thibault Bruttin, az RSF vezetője, arra figyelmeztet, hogy az életüket elvesztő újságírókat nem a szakmájuk vitte a halálba, hanem megölték őket.
A 2025-ös év tehát tankönyvi példája annak, hogyan mélyül a globális sajtószabadság válsága: több az újságírók ellen elkövetett gyilkosság, több az eltűnés és több a bebörtönzöt újságíró, és egyre agresszívebb az állami és a félkatonai fellépés. Szerbia pedig ebben a környezetben különösen rosszul teljesít.