A boszniai és hercegovinai újságírónők nemcsak terepen, hanem saját szerkesztőségeikben is folyamatosan erőszakot élnek át – derül ki a BH Novinari egyesület által bemutatott kutatásból. Az erőszak fizikai fenyegetésekben, pszichológiai zaklatásban és online támadásokban nyilvánul meg, erős nemi alapú háttérrel. A jelentés szerint az újságírónők gyakran kettős kitettségben dolgoznak: egyszerre célpontjai a munkájuk miatt őket érő támadásoknak, és olyan erőszaknak is, amely kifejezetten a nemükből fakad.
A kutatás 2021 és 2024 között 129 újságírókat érő biztonsági incidenst dokumentált Bosznia és Hercegovinában. Ezek közül 32 támadás kifejezetten újságírónők ellen irányult, ami világosan mutatja a nemi alapú megkülönböztetést. A legtöbb eset verbális erőszak vagy online fenyegetés volt, de fizikai bántalmazás, felszerelésük rongálása és ütlegelésük is előfordult. A jelentés kiemeli, hogy az újságírónők leginkább politikusoktól és szervezett bűnözői körök szereplőitől tartanak. mivel ők azok, akiket oknyomozó munkájuk érzékenyen érinthet.
A valós helyzet azonban még súlyosabb: a kutatás szerint a bejelentett támadások csak töredékét képezik a valóságos eseteknek. Sok újságírónő azért nem jelenti az ellene elkövetett zaklatásokat vagy fenyegetéseket, mert nem bízik a rendszerben, fél a munkahelyi következményektől, vagy attól, hogy áldozatként tekintenek rá. Emellett sokan nem tudnak arról, hogy ingyenes jogi támogatás vagy pszichológiai segítség áll rendelkezésükre.
A jelentés részletesen vizsgálja a boszniai jogi környezetet, és megállapítja: bár az ország ratifikálta az Isztambuli Egyezményt és rendelkezik általános szabályozással a diszkrimináció és erőszak ellen, nem létezik olyan törvény, amely a nemi alapú, de nem családon belüli erőszak áldozatainak – így újságírónőknek is – hatékony védelmet nyújtana. Ugyanígy hiányzik egy olyan jogszabály, amely az újságírókat mint „közérdeket szolgáló” szakmai szereplőket védené.
A kutatás több szinten fogalmaz meg ajánlásokat. A médiának azt javasolja, hogy indítson kampányokat az újságírónők biztonságáról, dolgozzon ki genderpolitikákat és tegyen lépéseket a szerkesztőségen belüli egyenlőség és védelem erősítésére. Az állami intézmények felé a jelentés azt kéri, hogy: dolgozzák ki az online erőszak hatékony jogi szabályozását. Erősítsék a nemi alapú erőszak elleni intézkedések végrehajtását, harmonizálják a hazai törvényeket a nemzetközi normákkal, valamint módosítsák a büntető törvényeket, hogy a médiában dolgozók külön jogi védelmet élvezzenek.
Összességében a jelentés megállapítja, hogy a boszniai újságírónők védelme sürgős és rendszerszintű beavatkozást igényel, és több intézmény, szerkesztőség, valamint a jogalkotók összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a kitettségük és nőjön a biztonságérzetük.
