A szerbiai Büntető Törvénykönyv (BTK) tervezett módosítása komoly vitát váltott ki a szakmai közvéleményben. Kritikusai szerint a javaslat populista és veszélyesen korlátozó, különösen a „titkos adatok nyilvánosságra hozatala” című új bűncselekmény bevezetése miatt – írja a Danas.rs.
Jelenleg külön paragrafusok szabályozzák az államtitok, hivatali titok és katonai titok kiszivárogtatását. Az új javaslat ezeket egyesítené, és egységesen büntethetővé tenne minden olyan információt, amelyet bármilyen fokú titkosítás alá vonnak – az enyhébb „interno” (belső használatú) minősítéstől a legszigorúbb „državna tajna” (államtitok) kategóriáig.
Aki ilyen adatot „bármilyen módon” hozzáférhetővé tesz, akár tíz év börtönnel is számolhat.
Nina Nicović, belgrádi ügyvéd, szerint a tervezet súlyosan korlátozná a közérdekű információkhoz való hozzáférést, és leginkább az újságírókat, civil aktivistákat, oknyomozókat és bejelentőket sújtaná.
Mint ahogyan elmondta, a javaslat eltörölné azokat a pontos jogi határokat, amelyek eddig egyértelművé tették, mikor minősül valaki titokkiszivárogtatónak vagy kémnek. A korábbi törvény 316. cikkének 6. bekezdése például kimondta, hogy nem tekinthető államtitoknak az olyan adat vagy dokumentum, amely súlyos emberi jogi jogsértésekre, az alkotmányos rend vagy közbiztonság veszélyeztetésére, illetve bűncselekmény eltussolására vonatkozik.
Ez a garanciális bekezdés a módosításból teljesen kikerülne. Minden „titkosnak minősített” információ automatikusan büntetőjogi védelem alá esne, függetlenül annak tartalmától vagy közérdekűségétől.
Nicović szerint ez szabad kezet ad az államnak, hogy bármit titkosnak nyilvánítson – akár a parlamenti étlapot is –, és így bűncselekménnyé teheti azt is, ha valaki erről képet készít vagy beszél.
A jogvédő rámutatott, hogy Szerbiában jelenleg sincs hatékony felügyelet a titkosítás gyakorlata fölött. Az állami szervek maguk döntik el, mit minősítenek titoknak, és nincs külső kontroll vagy fellebbezési lehetőség. A módosítás után ez a helyzet tovább romlana, hiszen bármely információ „nemzetbiztonsági” indokkal elzárható lenne a nyilvánosság elől.
Ennek következményeként bárkit – újságírót, civilt, aktivistát vagy magánszemélyt – kémkedéssel vagy titokszivárogtatással vádolhatnának, ha az állam érdekeivel ellentétes információkat hoz nyilvánosságra.
Nicović szerint a javaslat megszünteti azokat a védelmi garanciákat, amelyek eddig mentesítették a közérdekű leleplezéseket a büntetőjogi felelősség alól. Ezáltal a kormány bármely számára kényelmetlen információt titkosíthat, és a nyilvánosságot teljesen kizárhatja a döntéshozatali folyamatokból.
Rade Đurić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) jogásza szerint a módosítás végzetes következményekkel járna a független sajtóra.
„Ha ez a javaslat átmegy, a sajtóforrások gyakorlatilag megszűnnek. Ez súlyos visszalépés lenne a szólás- és sajtószabadság terén” – fogalmazott Đurić és hozzátette, hogy az ország jelenlegi politikai helyzetében, amikor az intézmények függetlensége eleve kérdéses, különösen veszélyes ilyen szigorítást bevezetni.
A jogász kiemelte azt is, hogy ha a törvényt elfogadják, az ügyek a Belgrádi Főügyészség hatáskörébe tartoznának – amelyről köztudott, hogy erős kormányzati befolyás alatt áll. Így a törvény alkalmazása szelektív és politikailag motivált lehetne.
A jogvédők szerint a módosítás nem a valódi államtitkok védelmét szolgálja, hanem az átláthatóság további korlátozását. A javaslat nem tesz különbséget a jogosan titkosított információk és a közérdekből nyilvánosságra hozandó adatok között.
Ez különösen aggasztó, mivel eltűnik a BTK korábbi kivétele, amely kimondta: nem számít titoksértésnek, ha valaki emberi jogsértéseket, korrupciót vagy súlyos bűncselekményt leplez le.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy oknyomozó újságíró vagy civil szervezet akár börtönbüntetést is kaphat, ha korrupcióról, visszaélésről vagy hatalmi túlkapásokról közöl olyan adatokat, amelyeket az állam utólag „titkosított” kategóriába sorol.

A Danas megkereste Milan Milanovićot, a közérdekű információkhoz való hozzáférésért és az adatvédelemért felelős biztost. Milanović azonban nem kívánt állást foglalni, és csupán annyit mondott, hogy amíg a javaslat hivatalosan meg nem érkezik véleményezésre, addig nem kommentálhatja annak tartalmát.

A tervezett büntetőjogi módosítás a „titkos adatok” kategóriáját rendkívül tágan értelmezné, és a kiszivárogtatásukat akár tízéves szabadságvesztéssel sújtaná.
A módosítás bírálói szerint ezzel megszűnne a közérdekű bejelentések jogi védelme,
ellehetetlenülne az oknyomozó újságírás. Az állam pedig gyakorlatilag bármilyen információt elzárhatna a nyilvánosság elől.
A javaslat tehát a nemzetbiztonság védelmének leple alatt a transzparencia, a sajtószabadság és az állampolgári ellenőrzés újabb, drasztikus korlátozását jelentheti.