A kínai hatóságok , ezúttal a „negativitás” ellen indítottak egy újabb, nagyszabású internetes tisztogatási kampányt. A Kiberteret Felügyelő Hivatal két hónapos akciójában a közösségi médiában terjedő pesszimista, cinikus és kiábrándult tartalmak visszaszorítását tűzte ki célul. A BBC beszámolója szerint a kampány célja a „negatív érzelmek kijavítása” és egy „civilizáltabb, racionálisabb online környezet” megteremtése.

Az egész hátterében az áll, hogy Kína jelenleg komoly gazdasági nehézségekkel küzd: lassul a gazdasági növekedés, válság sújtja az ingatlanpiacot, rekordmagas a fiatalok munkanélkülisége, és a felsőoktatásban, valamint a munkahelyeken is egyre kiélezettebb a verseny. Az új generáció tagjai emiatt úgy érzik, hogy kilátásaik rosszabbak lesznek szüleikénél. Ezt az általános frusztrációjukat és kilátástalanságukat tömegesen teszik közzé az online térben.
Ezért a kínai állam most olyan tartalmakat kíván szankcionálni, amelyek olyan népszerű narratívákat erősítenek, mint például: „a tanulás értelmetlen”, „a kemény munka haszontalan”, vagy amelyek egyfajta „világfáradtságot” hirdetnek. Ez a megközelítés pedig azért szokatlan, mert nem közvetlen politikai kritikát vagy rendszerellenes kijelentéseket céloz meg, hanem a mindennapi pesszimizmust és kiábrándultságot.

Az elmúlt hetekben több ismert tartalomgyártó vált a kampány célpontjává. Hu Csenfeng influenszer feltehetően egy ironikus, de sokak által társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozó allegóriaként értelmezett, az „Apple” és „Android” mobiltelefonok közötti különbségtétel miatt az összes bejegyzését törölte közösségi oldalairól. Dzsang Sjuefeng, egy másik, több milliós követőtáborral rendelkező online személyiség fiókjait pedig részben blokkolták, mivel szeptember elején Tajvan elleni esetleges invázióra tett provokatív megjegyzést, emellett gyakran beszélt kiábrándítóan a fiatalok lehetőségeiről.
A kínai cenzúra eddig is kíméletlenül törölt minden, a pártra vagy vezetőire nézve kritikus tartalmat, most viszont a hatóságok a „negatív hangulatot keltő” véleményeket is veszélyesnek tartják. Ennek keretében a legnagyobb platformokat – többek között a Xiaohongshut, a Kuaisout és a Weibót – is megbüntették, amiért nem akadályozták meg kellőképpen a pesszimista posztok terjedését.

A kínai fiatalok körében egyre erősödő kiábrándultság több tényezőre vezethető vissza. Sokan – mivel nem találnak munkát, vagy olyan fárasztó állásuk van, hogy alig marad energiájuk – kénytelenek visszaköltözni szüleikhez. Az ilyen helyzetben élő fiatalok magukat „teljes állású gyerekeknek” nevezik.
Ugyanakkor egyes szakértők szerint a pesszimista érzések kifejezése nem jelenti automatikusan a társadalmi részvétel feladását. Éppen ellenkezőleg: a kiírt keserűség és önirónia sokszor lelki szelepként működik. Ha ezt elfojtják, az súlyosbíthatja a mentális problémákat, és fokozhatja a társadalmi elégedetlenséget. Luo professzor szerint a történelem is azt mutatja, hogy a felülről indított ideológiai kampányok ritkán tudják felszámolni a problémák valódi gyökereit. A gazdasági nehézségeket, a kiélezett versenyt és a demográfiai válságot még a kínai állam sem tudja egyszerűen elhallgatással megoldani.