A nepáli kormány az emberéleteket is követelő tüntetéseket követően meghátrált és visszavonta a közösségi oldalakat érintő tilalmat. Prithvi Subba Gurung, kommunikációs és informatikai miniszter, bejelentette, hogy a közvélemény nyomására visszavonják a tiltást. KP Sharma Oli, Nepál miniszterelnöke is megszólalt és kihangsúlyozta, hogy a kormány sosem akart a fiatalok akarata ellen cselekedni, a tüntetések erőszakossá válását pedig „külső elemek beszivárgásával” magyarázta – írja a BBC.

Mint ahogyan az oldalunkon is beszámoltunk róla, a A nepáli kormány szeptember elején 26 nagy nemzetközi közösségi médiaplatformot tiltott be, köztük a Facebookot, az Instagramot, a YouTube-ot és az X-et is. A tiltás közvetlen oka az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság előírása értelmében, a közösségi hálózatoknak szeptember 3-ig regisztrálniuk kellene az országban, ám a vállalatok többsége ezt elmulasztotta. A kormány így másnap azonnali hatállyal blokkolta a hozzáférést a legnépszerűbb alkalmazásokhoz.
A döntés azonban óriási társadalmi felháborodást váltott ki, főként a fiatalok körében, akiknek mindennapjaiban központi szerepet játszanak a közösségi oldalak. Hamarosan országszerte tömegtüntetések kezdődtek, amelyek Katmanduban, a fővárosban tetőztek. Ezrek lepték el az utcákat, hétfőn pedig a parlament épületébe is betörtek. A megmozdulások gyorsan erőszakba torkolltak, amikor a biztonsági erők beavatkoztak. Az összecsapások során legalább 19 ember életét vesztette, és több mint 100-an megsérültek. A sérültek között négy, a helyszínről tudósító újságíró is volt. Három riportert gumilövedék talált el, egy negyedik, független újságíró pedig szintén megsérült. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ), valamint nepáli társszervezetei (FNJ és NPU) határozottan elítélték az újságírók elleni támadásokat. Az IFJ arra figyelmeztetett, hogy a közösségi hálók blokkolása és a médiát érintő erőszak súlyosan fenyegeti a szólásszabadságot és az információhoz való jogot. A szervezet sürgette a kormányt, hogy állítsa vissza a hálózatokhoz való hozzáférést, valamint indítson független vizsgálatot az eseményekről.
A nemzetközi közösség is komoly aggodalmát fejezte ki. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Amnesty International felszólította Nepált, hogy tartsa tiszteletben a békés gyülekezéshez és a szólásszabadsághoz fűződő alapvető emberi jogokat. Több elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi oldalak tiltása egy autoriter törekvés része lehet, amelynek célja a kritikus hangok elhallgattatása.
A mostani válság nem előzmények nélküli. A nepáli kormány korábban már javaslatot tett egy új közösségimédia-törvényre, amely szigorúan szabályozta volna az online tartalmakat. A törvénytervezet szerint börtön és pénzbírság is kiszabható lett volna azokra, akik „a nemzeti szuverenitással vagy érdekkel ellentétes” tartalmakat osztanak meg.

A tiltás közvetlen kiváltó oka a „#nepokid” címet viselő népszerű online kampány lehetett, amelyik a politikusok gyerekeinek fényűző életmódját mutatta be, valamint korrupciós vádakat tárt a nyilvánosság elé. A kampány gyorsan vírusként terjedt a közösségi oldalakon, és jelentősen hozzájárult a kormány iránti bizalmatlanság erősödéséhez.
Összességében a nepáli kormány súlyos válságba sodródott a közösségi hálók betiltásával. A tiltakozások tragikus emberáldozatokat követeltek, és a nemzetközi figyelmet is ráirányították a himalájai országra. Bár a kormány végül visszavonta döntését, a történtek komoly figyelmeztetésként szolgálnak arra, hogy az internetes szabadság korlátozása nemcsak belpolitikai feszültségeket szül, hanem súlyos emberi jogi következményekkel is járhat.