Az Újvidéki Egyetem professzora és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) programigazgatója szerdán felszólította az Európai Unió tisztviselőit, hogy ne hunyjanak szemet és ne hallgassanak a rezsim terrorjára, amelynek a szerbiai újságírók ki vannak téve – írja a belgrádi Danas napilap.

Az Európa Tanácsnak az európai sajtószabadság helyzetéről szóló idei jelentés közzététele kapcsán Brüsszelben megrendezett brüsszeli sajtótájékoztatón Gruhonjić kihangsúlyozta, hogy a szerbiai független újságírók az európai értékekért is küzdenek.

„Mi, szerbiai független újságírók meg vagyunk győződve arról, hogy az újságírás szabadságáért folytatott harcunk egyben az Európai Unió alapvető értékeiért folytatott küzdelem is. Sajnos ugyanakkor azt kell megállapítanunk, hogy az EU egyes tisztviselői túl sDaokáig hallgattak az a terror kapcsán, amelynek a rezsim részéről ki vagyunk téve. Ezért felszólítjuk őket, hogy mielőtt még túl késő lenne, azonnal hagyjanak fel ezzel a káros gyakorlattal,” – mondta Gruhonjić.

Az NDNV programigazgatója beszámolt arról is, hogy Szerbiában hónapok óta tartanak a korrupt, autoriter rezsim elleni diák- és polgári tiltakozások, amelyeken százezrek követelnek igazságot azért a 15 áldozatért, akik az újvidéki főpályaudvar nemrég felújított épületének leomlott tetőszerkezete alatt vesztették életüket.

Elmondta azt is, hogy ezt a projektet a rezsim irányította, amely megpróbálta eltussolni a saját felelősségét és ez hatalmas felháborodást váltott ki a polgárok körében, és, ami általános lázadáshoz vezetett.

Gruhonjić kihangsúlyozta, hogy a szerbiai rezsim egyik legnagyobb ellenségének tekinti a független újságírókat é megjegyezte, hogy mindezt személyesen is megtapasztalta, hiszen a rezsim és annak médiumai a háborús propaganda módszereit alkalmazva „államellenségként” bélyegezték meg őt.
„Már egy éve szinte mindennap célkeresztben vagyok. A kampány putyini propagandamódszerekkel indult: egy ‘deepfake’ videóval próbáltak háborús bűnösök támogatójának beállítani” – mesélte és hozzáfűzte, hogy ez különöse cinikus kísérlet volt a szakmai integritásának a megsemmisítésére, mivel az egész újságírói pályafutását a fasizmus elleni harcnak, a történelmi revizionizmus elleni küzdelemnek és az emlékezetkultúra előmozdításának szentelte

„Halálos fenyegetéseket tartalmazó graffitiket festettek a családi házam falára. A graffitit először a kiskorú lányom látta meg. Több száz halálos fenyegetést kaptam, leginkább közösségi médián keresztül, valamint több ezer durva soviniszta sértegetést is.. A rezsim propagandája a fiamat is célba vette” – mondta és kiemelte, hogy az állam egyetlen ilyen esetben sem vizsgálta ki a fenyegetéseket.
Ehelyett – tette hozzá – Aleksandar Vučić szerb elnök és más magas rangú kormánypárti tisztségviselők szinte naponta leárulónak, az ellenzék vezetőjének és a „színes forradalom” szervezőjének nevezik őt.
Gruhonjić rámutatott arra is, hogy nemrég betörtek Vajdasági Újságírók Független Egyesületének az irodáiba is, és annak ellenére, hogy a biztonsági kamerák egyértelmű felvételeket készítettek az elkövetőkről, a rendőrség nem találta meg őket.
„Mindezt a rezsim világos üzeneteként értelmezzük: sehol sem vagyunk biztonságban” – mondta Gruhonjić és hozzáfűzte, hogy az NDNV elnöke Ana Lalić is hozzá hasonló helyzetben akit emellett még nőgyűlölő sértésekkel is illették.

Dinko a jelenlévőket emlékeztette, hogy Ana Lalić Európában egyetlen újságíróként tartóztatták le 2020-ban, mert beszámolt a kórházakban uralkodó rossz körülményekről, amikor is a rezsim a koronavírus járvány elején megpróbálta cenzúrázni a médiumokat.

Dinko emellett számos szerbiai újságíró elleni támadásra is felhívta jelenlévők figyelmét, egyben Tamara Skrozza esetét kiemelve, akit hónapokig tartó gyűlöletkampány célpontjává tettek, és akit az sem védett meg a támadásoktól, hogy egyedülálló anya és súlyos beteg.
„A legnehezebb helyzetben a helyi médiumok újságírói vannak. Szerbiában ugyanis 170 önkormányzatból 169-ben a Szerb Haladó Párt van hatalmon, és emiatt a helyi médiumok nagy része a hatalom propagandagépezetének része. Az a néhány független helyi médium pedig állandó fenyegetéseknek és nyomásgyakorlásnak van kitéve” – mondta.
Országos szinten a legnagyobb támadások az N1 és a Nova televíziókat, a Cenzolovka portált, valamint az oknyomozó portálokat – KRIK, BIRN, CINS – érik.
Gruhonjić megjegyezte, hogy a CRTA civil szervezet által kiadott Istinomer portál példátlan támadás áldozata lett, miután a fegyveres rendőrség behatolt a CRTA irodáiba azzal az indokkal, hogy kivizsgálja az USAID-dal kötött szerződéseiket.
Az újvidéki újságíró a jelenlévőknek azt is felidézte, hogy az Amnesty International szerint a szerb hatóságok olyan szoftvereket használnak, amelyek lehetővé teszik a mobiltelefonok feltörését, adatainak letöltését és a kamerák, mikrofonok távoli aktiválását.
„A szerbiai független újságírás válságban van. A 2.500 regisztrált médiumból mindössze 80 működik a Szerbiai Újságírók Etikai Kódexének megfelelően” – zárta beszédét Gruhonjić.