A szerbiai Biztonsági és Hírszerző Ügynökség (BIA) 2022 decemberétől titokban figyelte a čačaki OzonPress két újságíróját és három civil szereplőt – írja az OzonPress a Radar hetilap írása nyomán, amely betekintett a szolgálat négy kérelmébe és a megfigyelést engedélyező bírósági végzésekbe. A BIA a szerkesztőségben és a čačaki sétálóutca szinte valamennyi olyan vendéglátóhelyén lehallgatókészüléket helyezett el, ahol az érintettek a szolgálat szerint megfordultak. Így a megfigyelés számos helybeli beszélgetésére is kiterjedt.
A megfigyeltek között volt Stojan Marković, az OzonPress tulajdonosa és szerkesztője, Nebojša Jovanović, a portál és a Nova televízió újságírója, valamint Svetlana Kojanović újságíró, a CEMA civil szervezet alapítója. A szolgálat figyelte továbbá Ljiljana Bralovićot, a Suvoborska greda környezetvédelmi egyesület elnökét és Kristina Miloševićet, a Mladi Milanovca polgári egyesület vezetőjét, aki jelenleg a Demokrata Párt elnökének tanácsadója. A titkos megfigyelésről a Radar tájékoztatta az öt érintettet.
Az első kérelmet 2022. december 9-én terjesztette elő Aleksandar Vulin, aki nem sokkal korábban vette át a BIA vezetését. A beadvány december 12-én érkezett a belgrádi felsőbíróságra, és két nappal később Aleksandar Stepanović, a bíróság akkori elnöke engedélyezte az intézkedéseket. Vulin azzal indokolta a kérelmet, hogy az érintettek Szerbia biztonsága ellen irányuló, „felforgató tevékenységet” folytatnak. A szolgálat azt is állította, hogy az öt ember az Egyesült Államok és Nagy-Britannia számára gyűjt hírszerzési adatokat. A Radar szerint a BIA ezekre az állításokra semmilyen bizonyítékot nem mutatott be.
A végzés felhatalmazta a BIA munkatársait, hogy belépjenek az Ozon Media, a Medijsko sklonište és a CEMA čačaki helyiségeibe, és ott megfigyelőeszközöket szereljenek fel. A vendéglátóhelyek közül a dokumentum név szerint említette a Belvil KH-t, a Hotel Beogradot és a Dolče Vitát. Az engedély más čačaki, užicei, kragujevaci és belgrádi helyszínekre, sőt Szerbia egész területére érvényes volt. Lehetővé tette az öt személlyel összefüggő beszélgetések rögzítését közterületen és zárt helyiségekben, valamint számítógépek és elektronikus adathordozók megfigyelését is. A BIA a kérelemhez mellékelte az érintettek telefonszámait és e-mail-címeit. Ljiljana Bralović és Kristina Milošević esetében a házastársuk által használt telefonszámokat is feltüntették.
A belgrádi felsőbíróság 2023-ban háromszor hosszabbította meg a megfigyelést. Az első hosszabbítást március 15-én még Stepanović hagyta jóvá, a június 9-i, majd a szeptember 8-i végzést már utódja, Dragan Milošević írta alá. A Radar szerint a BIA a kérelmekben lényegében megismételte korábbi állításait. A júniusi beadványban a szolgálat már azt rótta fel Markovićnak, Kojanovićnak és Jovanovićnak, hogy médiabefolyásuk növelése érdekében „folyamatosan visszaélnek a polgárok elégedetlenségével a körzetben és az ország más részein.
A Radar kiemelte, hogy a szolgálat a BIA működését szabályozó törvény alapján kérte a titkos megfigyelést. Az így gyűjtött információk operatív célokat szolgálnak, és bírósági eljárásban nem használhatók fel bizonyítékként. A hetilap szerint a megfigyelés során szerzett adatok ugyanakkor visszaköszöntek az öt érintett elleni nyilvános lejárató kampányban. Az érintettek a lapnak arról számoltak be, hogy a hatalom képviselői és a hozzájuk közel álló médiumok is felhasználtak ilyen értesüléseket. A Radar állítása szerint maga Aleksandar Vučić is hivatkozott a titkos megfigyelésből származó információkra, amikor köztársasági elnökként nyilvánosan támadta az újságírókat és az aktivistákat.