A szerb Biztonsági és Hírszerző Ügynökség (BIA) júniustól október végéig titokban megfigyelte Vesna Mališićot, a Radar hetilap felelős főszerkesztőjét, valamint Sandra Petrušić és Milan Radonjić újságírókat – közölte a Raskrikavanje, tényellenőrző oldal. A Radar hetilap szerkesztősége által megismert és nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az intézkedések a szerkesztőségi beszélgetések rögzítésére is kiterjedtek, így gyakorlatilag valamennyi ott dolgozó újságíró és szerkesztő megfigyelés alá kerülhetett.
A titkos megfigyelést Vladimir Orlić, a BIA igazgatója kérte a belgrádi felsőbíróságtól. Az intézkedéseket első alkalommal 2026. június 12-én Dragan Milošević, a bíróság elnöke engedélyezte. Indokként azt a gyanút jelölték meg, hogy az érintettek a büntető törvénykönyv 315. szakaszában meghatározott kémkedéssel veszélyeztetik Szerbia biztonságát.

A lehallgatásra kijelölt helyszínek között szerepelt a Terazije 5. alatti épület első emeletén működő szerkesztőség, továbbá több belgrádi étterem is. A Radar szerint az utóbbiakat az érintett munkatársak nem is látogatják. A hetilap azt is állítja, hogy Orlić saját mérlegelési jogkörében egyes szerkesztőségi tagok tíznapos fizikai követését is elrendelte. A munkatársak a lehallgatás lehetőségével számolva már korábban bevezették, hogy érzékeny témákról és forrásaikról a szerkesztőségen kívül, mobiltelefonok nélkül beszéljenek.
A dokumentum alapján a megfigyelést július 15-én és szeptember 9-én meghosszabbították, majd Orlić október 22-én kezdeményezte a megszüntetését. Az általa aláírt indítvány szerint az összegyűjtött adatok nem utaltak arra, hogy a főszerkesztő és az újságírók kémkedésben vettek volna részt, a további megfigyeléstől pedig nem vártak eredményt.
A Radar kiemelte, hogy az első engedély kiadása előtti napon jelent meg Milan Radonjić írása a tivati EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóról. A cikk szerint Aleksandar Vučić kíséretében a bűnözői körökhöz tartozó személyek is Montenegróba utaztak. Ugyanebben a lapszámban Vesna Mališić a Vučić utasításait végrehajtó „párhuzamos államról” írt, és megjelent a „27” étteremben történt gyilkosságot, illetve Veselin Milić rendőrigazgató-helyettes letartóztatását feldolgozó cikksorozat újabb része is. A hetilap november 1-jén arról is beszámolt, hogy a BIA a szervezett bűnözés elleni ügyészség egyes ügyészeinek beszélgetéseit és elektronikus levelezését is megfigyelte. Nem hivatalos értesülések szerint ez az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásával kapcsolatos eljárással függött össze. A szintén kémkedés gyanújával indokolt intézkedések áprilistól októberig tartottak; megszüntetésüket Orlić október 29-én, négy nappal a választások után kezdeményezte. A Radar korábban a belgrádi jogi kar legnagyobb előadójában talált hang- és képrögzítő berendezésről is írt, amelynek megtalálását az intézmény megerősítette.
Szerbiában korábban is dokumentálták az újságírók és aktivisták telefonos megfigyelését. Slaviša Milanovnak, a dimitrovgrádi FAR portál újságírójának készülékére 2024 februárjában, a piroti rendőrőrsön tartott meghallgatása alatt telepítettek kémszoftvert. Az Amnesty International vizsgálata szerint a telefont az izraeli Cellebrite eszközével oldották fel, majd NoviSpy nevű programot helyeztek el rajta. Ez fájlok megszerzésére, helymeghatározásra, valamint a kamera és a mikrofon távoli bekapcsolására is alkalmas. Az Amnesty a szoftvert a BIA-hoz tartozó IP-címekhez kötötte, és több aktivistánál is hasonló esetet dokumentált.
A közölt előzmények szerint 2025 februárjában két BIRN-újságírónő ellen Pegasus kémszoftverrel kíséreltek meg támadást. A SHARE Alapítvány adatai alapján 2026-ban legalább tizennégy, a diákmozgalomhoz, a civil társadalomhoz vagy az ellenzékhez kapcsolódó személyt vettek célba fejlett megfigyelőprogramokkal.
A Radar a NIN-ből távozó szerkesztőség lapjaként indult 2024 márciusában. Munkatársai nemrég tiltakoztak az Alpac Capital tulajdonosi köréhez kötött leépítések ellen, ezeket a hetilap felszámolása kezdetének minősítve. Az ANN Srbija igazgatótanácsa ugyanakkor legújabb közleményében azt ígérte, hogy a Danas, a Radar és a Forbes nyomtatott kiadásai megmaradnak, digitális felületeiket pedig fejlesztik, és prémium-előfizetéseket vezetnek be.