Először emelkedett az újságíró-gyilkosságok globális büntetlenségi aránya azóta, hogy az UNESCO 2012-ben megkezdte annak mérését. A szervezet legfrissebb jelentése szerint a mutató a 2024–2025-ös időszakban az előző két év 85 százalékáról 86 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy hét újságíró-gyilkosságból hozzávetőleg hat büntetlen marad.

A november 2-án közzétett jelentés szerint 2024-ben és 2025-ben világszerte 189 újságírót öltek meg, húsz százalékkal többet, mint az előző kétéves időszakban. Közülük 127-en, vagyis valamivel több mint kétharmaduk konfliktusövezetben vesztették életüket. Az UNESCO kétévente, az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények büntetlensége elleni nemzetközi nap alkalmából teszi közzé a biztonságukkal és a büntetlenség veszélyeivel foglalkozó főigazgatói jelentést.
Khaled El-Enany, az UNESCO főigazgatója hangsúlyozta: az újságírók egyre gyakrabban az életükkel fizetnek a háborús tudósításért, miközben haláluk felelőseit túlságosan sok esetben nem vonják felelősségre. Ismételten felszólított az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015-ben egyhangúlag elfogadott 2222. számú határozatának tiszteletben tartására. Ez a konfliktushelyzetekben civilként védi az újságírókat, a médiaszakembereket és a hozzájuk kapcsolódó személyzetet; e státuszukat a Jövőpaktum is megerősítette.
A jelentés különösen aggasztó fejleményként emeli ki a dróntámadások növekvő veszélyét. A vizsgált két évben ötven újságíró halt meg ilyen támadásokban, ami a konfliktusövezetekben megölt médiamunkások közel negyven százalékát jelenti. Az új katonai technológiák így jelentősen átalakítják a haditudósítókra leselkedő kockázatokat.
Az UNESCO hét olyan támadást is dokumentált, amelyben egyszerre több újságírót vettek célba és öltek meg. Ezek között szerkesztőségek és ideiglenes tudósítói központok elleni csapások is szerepeltek. A beszámolók szerint tizenöt újságíró sajtómellényt viselve vagy egyértelműen sajtójelzéssel ellátott járműben vesztette életét.
A fegyveres konfliktusoktól mentes országokban ugyanakkor kedvezőbb tendencia rajzolódik ki. A büntetlenségi arány a 2012-es 94 százalékról 2026-ra 77 százalékra csökkent. Az UNESCO szerint ez azt mutatja, hogy a nyomozásokra, a büntetőeljárásokra és az újságírók védelmére fordított állami erőforrásokkal elérhető előrelépés.

A női újságírókat sajátos veszélyek is fenyegetik. A 2024–2025-ben megölt tizennégy nő 93 százaléka konfliktusokról tudósítva halt meg. Emellett aránytalanul nagy mértékben éri őket internetes és azon kívüli bántalmazás, zaklatás. Az UN Women és a Nemzetközi Újságíróközpont 2025-ös kutatásában a női újságírók 75 százaléka számolt be ilyen tapasztalatról. Az online erőszak nyomán a fizikai térben is erőszakot elszenvedők aránya a 2020-as húsz százalékról 2025-re több mint negyven százalékra emelkedett.

A szerbiai esetek között az 1999-ben meggyilkolt Slavko Ćuruvija, a 2001-ben megölt Milan Pantić és a 2016-ban életét vesztett rádiós műsorvezető, Luka Popov neve található. Pantić meggyilkolása miatt mindmáig nem emeltek vádat. Ćuruvija ügyében a fellebbviteli bíróság jogerősen felmentette a négy vádlottat. A szerbiai Legfelsőbb Bíróság később súlyos büntetőeljárási szabálysértéseket állapított meg, ez azonban nem változtatott a felmentés jogerején, így a gyilkosság büntetlen maradt.

Ćuruvija halálát Federico Mayor, az UNESCO akkori főigazgatója 1999 áprilisában az egyén ellen elkövetett gyalázatos bűncselekményként és a tájékoztatás szabadsága elleni támadásként ítélte el.

Luka Popov meggyilkolása a nyomozás eredményei szerint nem függött össze újságírói munkájával. Dada Vujasinović, a Duga munkatársa viszont nem szerepel az UNESCO nyilvántartásában. Őt 1994-ben találták holtan belgrádi lakásában, halálának körülményei máig vitatottak. (Forrás:Cenzolovka)

A nemzetközi napot az ENSZ Közgyűlése 2013-ban hozta létre. November 2-án a Maliban ezen a napon meggyilkolt két francia újságíróra, Ghislaine Dupontra és Claude Verlonra is emlékeznek.