A szerbiai parlamenti választások a hazai, a regionális és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették, a kormányközeli bulvármédia azonban a voksolás napján és az eredmények kihirdetése után is folytatta a távozó hatalom politikájának védelmét. A Danas által megszólaltatott médiaszakemberek szerint a tudósításokban ugyanaz a megosztottság mutatkozott meg, amely az elmúlt éveket jellemezte. Egyes szerkesztőségek újságírással, mások politikai propagandával foglalkoztak. Úgy vélik, a Szerb Haladó Párt tizennégy éves kormányzását követő fordulat után olyan rendszert kell kialakítani, amelyben egyetlen politikus sem irányíthatja a médiát.

A választási éjszaka ellentmondásos médiamegjelenéseinek egyik legékesebb példája az Informer volt. Dragan J. Vučićević fő- és felelős szerkesztő néhány perccel azelőtt, hogy Aleksandar Vučić elismerte az Egyetemista Lista sikerét, még SNP listavezetőjének a győzelmét ünnepelte. Az élő adásban kevés feldolgozott szavazóhely adataira hivatkoztak. Ezek szerint Vučić listája 54,21, az Egyetemista Lista pedig 36,85 százalékon állt. Egyik címük az egyetemista mozgalom választási kudarcát sugallva „hideg zuhanyt” emlegetett a blokádozók számára.
Vučić bejelentése után Vučićević már meglepettségéről beszélt. Közölte, hogy más eredményre számítottak, és megdöbbentette, hogy az általa „semminek” nevezett politikai szereplő legyőzhette a szerinte lehető legjobb állami politikát. Ugyanakkor méltatta Vučićot, aki szerinte a vereség bejelentésével is megmutatta, milyen az igazi államférfi.
Másnap az Informer megszüntetésére vonatkozó állítólagos fenyegetéseket kifogásolta. Azt állította, hogy Vučić tizennégy év alatt egyetlen televízió bezárását sem fontolgatta, és az N1, illetve a Nova S ellen sem indított pert, noha szerinte ezek valótlanságok tömegét közölték róla. Vučićević számonkérte, hogy a győztes oldal még hivatalba sem lépett, máris médiumok bezárásával fenyegetőzik.
A lapok címoldalai szintén a szerkesztőségek viszonyulását tükrözték. Az első kiadások a magas részvételt emelték ki, a hatalomhoz közel álló újságok pedig azt is kihangsúlyozták, hogy állításuk szerint Vučić édesanyját támadás érte a Kalenić piacon. A későbbi kiadások már az eredményekről számoltak be, de például a Srpski telegraf az Egyetemista Lista győzelme helyett Vučić magatartását állította előtérbe és azt sugallta, hogy az államfő leckét adott demokráciából.

Igor Božić, a Vreme hetilap újságírója szerint a bulvárlapok és a kormánypárti médiumok a korábbi évek gyakorlatát folytatták és a hatalom propagandaszolgálataként működtek, a polgárok tárgyilagos tájékoztatása helyett. Ezt követte a hitetlenkedés, amikor Vučić bejelentette az Egyetemista Lista győzelmét.
Božić úgy látja, a választás másnapján megjelent címoldalak arról tanúskodnak, hogy több szerkesztőség nem értette meg a választók üzenetét. Értelmezése szerint a polgároknak elegük lett a politikai ellenőrzés alá vont államból, intézményekből és médiából. Kihangsúlyozta, hogy szakmai vizsgálatnak kell feltárnia, miként válhatott a médiatér a hazugságok, a manipulációk, a másként gondolkodók elleni kampányok és a szakmai normák rendszeres megsértésének közegévé.
Szerinte erre nem bosszúból van szükség, hanem azért, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg. A Sajtótanácsnak továbbra is jeleznie kell az etikai kódex megsértését, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületnek (REM) pedig végre teljesítenie kell feladatát. Božić szerint azonban a működés újraindítása önmagában kevés és a REM-nek valóban független szabályozóvá kell válnia.
– A hatalomváltás önmagában nem szabadítja fel a médiát. Ehhez olyan rendszer szükséges, amelyben egyetlen politikus, párt vagy hatalmi központ sem szerkesztheti telefonhívásokkal a műsorokat és a lapokat – hangsúlyozta.

Bírálatok érték a Szerbiai Rádió és Televíziót (RTS) is. Az Egyetemista Lista győzelméről szóló első híradás után a közösségi oldalak hozzászólói a megváltozott szóhasználatot és a megnövekedett műsoridőt tették szóvá. Gúnyosan kérdezték, hogyan lett a korábban „blokádozóként” emlegetett mozgalomból hirtelen Egyetemista Lista, és miként jutott az egyetemistákra a korábbi néhány másodperc helyett jóval több figyelem.

Slobodan Ćirić, a Szerbiai Újságíró-egyesület (UNS) alelnöke szerint a választások alatt és közvetlenül utánuk is megmaradt a különbség a szakmai munkát végző szerkesztőségek és a médiumnak nevezett propagandafelületek között. Előbbiek továbbra is újságírással, utóbbiak politikai propagandával foglalkoztak.
Ćirić arra számít, hogy egyes médiumok gyors irányváltással próbálják majd enyhíteni korábbi működésük nyilvános kudarcát. Szerinte azonban a médiaviszonyok rendezése elválaszthatatlan az egész rendszer érdemi átalakításától. Amíg a politikát szűk párt- és csoportérdekek vezérlik a közjó helyett, és az igazságszolgáltatás nem működik egy demokratikus társadalomtól elvárható módon, a médiában sem várható tartós javulás.